Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudományos Gyűjtemény" orvosi vonatkozásai
Az „Új találmányok" fejezetben is hoztak gyógyászati híreket. A „Tudós foglalatosságok" többnyire egy-egy készülő műről (orvosiról is) tudósított. A „Tudományos Gyújtemény"-nek rendszeres rovata volt Trattner kiadványainak jegyzéke a „Trattner János Tamásnál készült Új Könyvek", a könyvek címei alatt található pár soros ismertetések elsősorban kereskedelmi, reklámcélokat szolgáltak, rendszeresen hírt adtak orvosi művekről is. A tények ismeretében megállapíthatjuk, hogy noha a „Tudományos Gyűjtemény" nem tekinthető orvosi folyóiratnak, lényegében korában talán a legfontosabb fóruma volt az orvosi közleményeknek és a gyakorlatban minden fontosabb korabeli hazai gyógyászati eseményről értesülhetünk hasábjairól. Tehát a korszak orvostörténelmével foglalkozó kutató nem mulaszthatja el a J} Tudományos Gyűjtemény" valamennyi rovatának áttekintését. Maga a folyóirat is többször ír arról, hogy tárgykörébe tartozónak tekinti az orvosi tudományokat, 7 de amint már említettük, a tárgymutatóban a legtöbb gyógyászati cikket nem az „Orvostudomány" tárgykörébe sorolták, tehát a korszak orvostörténeti kutatójának, ha eredményesen akar munkálkodni, lapról lapra kell átböngésznie a folyóiratot. Orvostörténeti szempontból a lapnak különös jelentősége van első korszakában, amely az „Orvosi Tár" megjelenéséig tartott. A „Tudományos Gyűjtemény" hasábjain jelentették be az „Orvosi Tár" kiadását is, 8 és első számát lelkesen üdvözölték/' a második megjelenése alkalmából alapos cikkben foglalkoztak vele és ígéretet tettek: „Tudományos Gyűjteményünk ezen folyóiratot folyvást figyelemmel kísérendi." 10 Érdekes módon azonban a „Tudományos Gyűjtemény" hasábjain az „Orvosi Tár" megjelenése után sem csökkent lényegesen a gyógyászati cikkek száma. Tehát orvosi vonatkozású jelentősége megmaradt egészen megszűnéséig. Ha csak némileg is fogalmat akarunk szerezni arról, hogy mely tárgykörben mozogtak a folyóiratban megjelent orvosi tanulmányok, akkor elsősorban a római egyes „Értekezések" rovatban megjelent cikkeket kell megvizsgálni és azok szerzőivel megismerkedni, ha csak igen felületesen is. A rovatban közölt orvosi cikkeket nagyjából három csoportba lehet osztani: az első a szigorú értelemben vett „tudományos" színvonalú cikkeket foglalja magában a gyógyítás tudományának minden ágazatából, a második csoport azokat az írásokat tartalmazza, amelyek nemcsak orvosok részére íródtak, hanem szélesebb közönségnek, tehát ismeretterjesztő cikkek. A harmadik csoport az orvosi témakört csupán érinti, egyes részei tartalmaznak gyógyászati vonatkozásokat (sokszor igen értékeseket, az orvostörténeti kutatás számára fontos adatokat) akár tudományosak, akár népszerűsítő jellegűek. Természetesen ez utóbbiak felismerése és felderítése igényli a legtöbb munkát. Megemlíthetjük még itt, hogy többször orvosi szakképzettséggel nem rendelkező szerzők 7 Tudományos Gyűjtemény (továbbiakban: T. Gy.) 1817. 1. 83—98. * T. Gy. 1830. XI. 123—125. » T. Gy. 1831. II. 127. 10 T. Gy. 1839. III. 119—127.