Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Weszprémi István: A pestisoltás szükségének vizsgálata Fordította: Vida Tivadar

pasztalatból tudják, hogy ez valószínű a növényvilágra nézve is. Már hajdan említette Plinius, a természetnek ez a beavatott búvára az ő Históriájában [ = História Naturalis c. műve], hogy a családfők [22] rengeteget beszélnek arról, mennyire figyelemmel vannak a mezőgazdaságban a Holdra. Ha ez növekszik, úgymond, gyarapodnak a gabonaféleségek, és minden vágás, szedés, tárolás hasznosabban történik fogyó, mint növekvő hold idején. Vajon miért olyan szorgalmas a tudós brit nemzet, elsősorban a londoniak és az edinburgh-iak az időjárás mindennapos változásainak feljegyzésében? Hosszas tapasztalatból tanulták meg ui., hogy ezekből a napi jelentésekből kiváló hasznot merítenek az orvostudomány gyakorlatában. Magam is helyesen merem állítani, hogy ebből a rendszerből lehet a legmegfelelőbben megmagyarázni, amiről a nagy tapasztalatú Sanctorini [műve] I. szak. G5. §-ában számolt be az emberi test állandó [ = folytonos] változását illetőleg. Az, aki ezeket és hasonlóakat kétségbe vonná a mi korunkban, biztos jelét adja annak, hogy vagy nem akarta, vagy — ami valószínűbb — nem tudta megérteni Newton gondolkodásmódját. Ám tagadd a felső [égi] testek hatóerejét az alsókra [földiekre], mint ez bárkinek szabadságában van, de nem tagadhatod, hogy léteznek föld alatti tüzek; az Etna, a Hekla, a Vezúv megcáfolnak; megszólalnak a Bath-i, badeni, budai és az egész Európában legerősebb gyógyhatású Favaroi meg egyéb hévizek; tanúsítja a Földközi-tenger nagyon hosszú szakasza, amelyet legújabban rázott meg a földrengés, különösen pedig Kairó városa, amelyben egymagában negyvenezer ember pusztult el nyomorultul, miután elnyelte a föld [a várost]. Ez a föld alatti tűz, amely ott van a földgömb belsejében, különféleképpen zavarja légkörünket, midőn megfertőzi számtalan fertőző ásványi folyadékkal, amely csakhamar természeténél fogva vonzódik valamihez, és ha olyan helyekre hull, ahol párolgó anyag fészkel, a fertőző betegségnek ez a sajátos élesztője, szükségképpen felizgulnak a tömegek. Hiszen a bennünk levő természetes hő [23] szublimálja, összeerjeszti, lepárolja, kicsapja, robbantja, édessé teszi, meggátolja, holttá teszi stb., mint valami vegykemencében a bennünk tanyázó és ehhez kívülről járuló kórokozó anyag keverékét. Legyen szabad egy példával szemléltetnem, hogy a természet hozza létre ezt a vegyi folyamatot, A Cumberlandi Herceg Kórházában, amely egyedül a nemi betegségbe esett katonák gyógyítására szolgál, szokásba vették, hogy miután a tudomány előírása szerint megkenték a lábszárakat és a combot, nagyon ritkán megkenik a váll vagy a könyök izmait, de sohasem érintik az ágyék vagy hát izmait; ennek ellenére a belső meleg, mint valami vegyészeti edényben, ingerli a