Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

JUBILEUM - Farádi László: A magyar orvosképzés és továbbképzés 30 éve

A MAGYAR ORVOSKÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS 30 ÉVE FARÁDILÁSZLÓ xjem vagyok orvostörténész, mégis vállalkoztam e közlemény megírására. : Egyrészt azért, mert az eltelt 30 év orvostörténelmi távlatból még nem vizsgálható, másrészt mert ennek a kiemelkedően fontos korszaknak, az ebben az időszakban végbement változásoknak a magyar egészségügyben tanúja és — képességeim arányában — cselekvő részese voltam. A 30 éves jelen viszonylag hosszú múltra épül. Általánosan elfogadott felfogás szerint a nagyszombati egyetemen 1769-ben alapított és 1770-ben indult első tanév (5 tanszékkel, 5 kórházi ággyal, 5 éves képzési idővel) tekinthető a magyar orvosképzés — pontosabban orvosdoktorok és sebészek képzése — kezdetének. Van olyan felfogás is, hogy az 1367-ben létesített és 1526-ig fennállt pécsi egyetemen, majd az óbudai egyetemen és rövid ideig Mátyás király idejében is folyt orvosképzés. A törökök elűzése után Egerben egy rövid életű kísérlet történt orvosi főiskola létesítésére. Ha csak a szervezett orvosképzés 200 éves múltját fogadjuk el, mint vitathatatlant, népünk sok megpróbáltatást kiállott történelmének: a Habsburg-, majd a Horthy-korszak elnyomásának, a polgári demokratikus fejlődésért folytatott 1848—49-es szabadságharc győzelmeinek és bukásának, az 1919-es dicsőséges, de rövid életű Tanácsköztársaság, a fehérterror, a két világháború okozta csapások ismeretében, nem lehet okunk a szégyenkezésre. Ellenkezőleg, a hazai orvosképzés 200 éves múltja olyan erőfeszítésekről ad számot, amelyek a hazai orvosképzést a jóval szerencsésebb, gazdaságilag és társadalmilag fejlettebb európai országok színvonalán biztosították. A nagyszombati egyetemet már 1777-ben Budán, 1784 óta Pesten találjuk, ennek az egyetemnek (orvosi fakultásának) jogutódja a mai Semmelweis Orvostudományi Egyetem. Jóval fiatalabb másik 3 egyetemünk, minthogy a Debrecenben és Pozsonyban létesített (s később Pécsre helyezett) egyetemek orvosi fakultását 1912-ben, a szegedi egyetemet 1940-ben alapították. A hazai orvosképzés megindulása óta szakadatlan reformok tárgya volt. Sokan ezeket az újra meg újra módosított képzési formákat a képzés gyengeségének tekintik. Magam azt hiszem, hogy ellenkezőleg, az orvostudomány gyorsuló ütemű fejlődése folytán a reformok sorozata az orvosképzésben nem nélkülözhető. Kötelező volt a 3 éves bölcsészeti előképzés. Ezt követte 4 éves egyetemi ta-