Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Hippokratész: A terméketlen nőkről Fordította: Nagy Ferenc

A tárgyalt mű legújabb szövegkritikai kiadása a fordító munkájaként a berlini Tudományos Akadémia által kiadott Corpus Medicorum Graecorum köteteként jelenik meg J. Harig—

Kollesch társszerzővel. * 1 (213) A nőknél esetenként előforduló betegségekről előbb már szó esett;

1 most azt adom elő, mely okok folytán

2 terméketlenek a nők egészen, vagyis miért nem szülnek, mielőtt kezelésben részesültek. Megmondom hát, ez az oka : ha egészen elfordult"' a méhszáj a szeméremrésztől, nem esik teherbe [a nő], mert nem fogadja be a méh a magot, hanem [az] eleve kinnreked. De ez történik akkor is, ha a méhszáj kissé rendellenesen fordul el a szeméremrésztől ; ti. ha egészen zárva vari

1 a méhszáj, akkor sem fogadja be [a méh a magot], s akkor sem, ha résnyire van zárva

5

, ám jobban a kelleténél. De világos mindegyik említett eset : ha ugyanis egészen el van fordulva vagy zárva [a méhszáj], egyáltalán nem jön meg a havi vérzés, vagy erőteljesen jön meg betegség kíséretében, mikor is a vérzés kényszeríti majd a méhet egyenes irányba fordulni; s ha megtisztult a nő, esetleg újra elfordul a méhszáj a a szeméremrésztől ; ha pedig kissé elhajolt

6

, vagyis résnyire van zárva, megindul éspedig a havi vérzés, erőteljesen indul meg és részletekben sok napig tart. Mindez pedig kiviláglik, hogy így van-e, ha a [szülész-] nő kitapintja, és ha így áll a helyzet, kezelés után a nő terhes lesz ; de van rá eset, mikor magától is, S hogy mindez mitől keletkezik, szóba fog kerülni, s ugyancsak szóba kerül a női betegségek közt.

1 De ha sima a méh,

8 márpedig természetszerűleg ez a helyzet nem egy nőnél, és ha belül támadt burjánzások nagy kelevény éket

9 hagytak hátra — bárha sima [a méh ] —, nem fogamzik meg a nő méhében ; mert a magot befogadja ugyan a méh, hacsak nincs más [gátló] ok, de nem fogamzik meg, hanem a magot kiengedi. De főképp akkor világos ez, ha a [szülész-] nő kitapintja és az orvos kutatja, vajon keletkeztek-e bármikor a beteg méhében burjánzások. A havi vérzés ugyan szabályszerűen folyik le e betegségben, de az ilyen nő többnyire gyógyíthatatlan lesz. S éppen ez lesz az oka annak, hogy nem fogamzik meg méhében, ha burjánzás támadt a méhben az említett betegségek egyike következtében, és nem rögtön gyógyult, hanem elüszkö1 A női betegségekről szóló műve elején állítja Hippokratész, hogy a gyermektelen asszony inkább szenved a mensestől, mint az anya. Ugyané művében beszél a menstruatio kvantitásáról (I. (>.), az uterus betegségeiről (I. 25.), a szülésről (I. 35.) és egyes akut bajokról (I. 72.). Ellentmondások, főleg a menstruatio kvantitását illetőleg, akadnak benne (vö. I. 6. és I. 72.). 2 Az aetiologia •— Hippokratésztől eredőleg — az orvostudomány a gyújtópontjában áll. 3 Versiones: anteversio — retroversio. 4 Atresia. 5 Stenosis. 6 Flexiones: anteflexio — retroflexio. 7 A hasonló című, fent idézett műben. 8 Ti. izomzata. 9 Az itt szereplő görög szavaknak (helkos — oulé) mind — etymologiai, mind tartalmi szempontból — latin megfelelői: ulcus — vulnus.