Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Hippokratész: A terméketlen nőkről Fordította: Nagy Ferenc

ADATTÁR HIPPOKRATÉSZ A TERMÉKETLEN NŐKRŐL* (De sterilibus) Fordította: Nagy Ferenc "\yfint Hippokratész legtöbb művével kapcsolatban, ez esetben is felvetődik a kérdés: része-e a Corpus Hippocraticumnak A terméketlen nőkr51 szóló irat? A Peri aphorón címen hagyományozott irat Hippokratész műveként az Erótianosz-glossarium (E. Nachmanson kiad., Göteborg, 1918) alapján hitelesnek látszik, mert az opera originalia listáján szerepel : eredetisége Galénosz Hippokratész-kommentárjában (XIX. 95. 144.) ugyancsak megerősítést nyer. Elszigetelődött nézetek (Chaulant, Diels) szerint a szóbanforgó mű apokrif. Másik, nem kevésbé jelentős kérdés: milyen korba, időszakba sorolható e Hippokratész-mű, hol foglal helyet az oeuvres-ben? E Hippokratész-mű a legtöbb kéziratban, következőleg a szövegkiadásokban is A női betegségekről (1—2) szóló mű után olvasható. Alaki, valamint tartalmi összefüggése a kéziratokban utána következő A superfetatio-vól szóló irattal ugyancsak kiviláglik. E három mű határozott egységet alkot Hippokratész gynaekologiájában. Kérdéses művünk létrejötte szempontjából — megállapításaink szerint — terminus post quem: i. e. 380 (vö. Gossen, Hippokrates, R. E. VIII. Stuttgart 1913. Sp. 1830) és terminus ante quem: i. e. 360 (vö. C. Lienau, Hippocratis De superfetatione, Berlin 1973. 67), vagyis A terméketlen nőkről szóló hippokratészi mű az i. e. 370 év körüli időben keletkezett, ami megfelel Hippokratész eddig ismert életrajzi adataiból az alsó időhatárnak. Hippokratész nőgyógyászati írásai között szakszerű toposzok használatának nyomai ugyan fellelhetők, mégis A terméketlen nőkről szóló irat specifikus műnek látszik e tárgykörben. A tárgyalt mű legrégibb, egyszersmind leghitelesebb kéziratai: a XI. századból származó codex Marcianus 269 ( = 533) Velencéből (fol. 368 v—379 r) és a XII. századból származó codex Vaticanus 276 (fol. 178 v—189 r). Ezek, kiegészítve továbbiakkal, így többek közt egyes párizsi kódexekkel, megfelelő alapot adnak a megközelítőleg hiteles szövegolvasáshoz. * A „terméketlen" értelmezésű szó görög eredetije, aphoros alapjelentésében a. m. nem viselős. A cím Foesiustól eredő fordítása: De his, quae uterum non gerunt. Minthogy uterum gerunt Celsus szerint a. m..terhesek, a cím ennyit is jelenthet: A nem terhes [meddő] nőkről. (Mai latinsággal: De sterilibus v. De sterilitate.)