Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Fazekas Árpád: A bábaellátás története Szabolcs-Szatmár megyében

A BÁBAELLÁTÁS TÖRTÉNETE SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN FAZEKAS ÁRPÁD TT azánkban az intézményes bábaképzés a nagyszombati egyetemen (1770—1777) az orvos- és gyógyszerészképzéssel egyidőben indult meg. Ezen idó' előtt jobbadán csak „önmaguktól képződött", illetve a megyei vagy városi főorvosok által képzett és „megvizsgált" bábák voltak [16], s némelyek — elvétve — Bécsben szereztek oklevelet. A nagyszombati orvoskar egész működése idején összesen 53 szülésznő, 39 orvosdoktor és 2 szülésmester (szakorvos) nyert oklevelet. 1775-től már a kolozsvári egyetemen is volt bábaképzés. A szakemberek ezen száma elenyésző az akkori magas természetes szaporodás ismeretében ! Ennek ellenére a szülő nők nem is fordultak orvoshoz, mert a nép a gyermekágyi lázat és az ún. tejlázat [8] a szülés természetes velejárójának tartotta, s különben is félt az orvosoktól. így tág tere nyílt a kuruzslásnak, a „kenegető", gyógyítgató, tudatlan öreg asszonyok praktizálásának [14], Vizsgáljuk meg a következőkben, hogy miként alakult ki a régen is nagy szaporaságú Szabolcs megye lakosságának szülészeti ellátása. A bábakérdés legrégibb szabolcsi adatai egyházi jellegűek, mégpedig református vonatkozásúak. Az orvosokon kívül ugyanis egy ideig a papok is foglalkoztak a bábák oktatásával, kiválasztásával [5]. Ezt hazánkban először 1742-ben szabályozták. Nagykálló városa 1699—1726 közötti jegyzőkönyvének tanúsága szerint [6] kivégeztek egy bábát paráznaság miatt : „Minthogy Bányai Erzsébetnek nyilvánvaló paráznasága, mind hites embereknek tanúbizonyságából, mind pedig (a mi világosabb) maga szája vallásábúl elégségesképpen megbizonyosodott, mégpedig öregségnek rendin élő lévén ifjacskát csábított el s rontott meg tisztaságában, mind pedig, hogy Bábaságot viselvén Tiszti s Hivatala szerint sakramentum körül forgolódott, mely hivatalát is nyilvánvaló paráználkodásával megmotskolta, azért tetszett a Törvénynek Trip. Decreti Titulum 105. Hóhér által vétettessék feje." A kivégzés feltétlenül 1711 előtt történhetett, mert Nagykáliónak ez ideig volt végvára és a városi tanácsának pallosjoga (jus glaudii). Ezen XVII. sz. végi vagy legfeljebb a XVIII. sz. elejére vonatkozó adat igen értékes, de nem ismert, még Schram [15] Magyarországi boszorkányperek 1529—1768 c. összefoglaló nagy munkája sem tartalmazza, amely pedig utal Kiss Anna bába, 1756. I. 6-án Kisvárdán