Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Duka Zólyomi Norbert: A magyarországi orvostudományi fejlődés gócpontjai a nagyszombati orvostudományi kar megalapítása előtt
ranglétráját, másrészt a külföldön maradt, tehát a magyarországi fejlődésben már szerepet nem játszó végzett orvosok viszonylagos százalékát lehetne megállapítani. Ez, az alapul vett 272 hallgatóból kint maradt 24 végzett orvost tekintetbe véve, kb. 10%-os veszteségnek felel meg. Ha ez az arány, pontos feldolgozás után, felfelé némiképp módosulna is, a magyarországi orvostudományi fejlődés szempontjából akkor is bizonyosra vehető, hogy az orvosképzés külföldi gócpontjai a végzettek nagyobb részét visszabocsátották a belföldi orvostudományi fejlődés folyamatába. A hiány inkább az összlétszám alacsony voltában keresendő: a visszakerült orvosok számbelileg nem tudták az ország orvoshiányát megoldani. Az is érdekes, hogy a német nyelvterületen levő egyetemek (Ausztria, Németország, Svájc) fokozottan vonzották a magyarországi származású orvosokat kintmaradásra. AZ ORVOSTUDOMÁNYI TERMELÉS GÓCPONTJAI A felvetett probléma másik tényezője, az orvosképzés primer folyamatának szekundér kiteljesülése: azaz az orvostudományi termelés. Milyen gócpontokban sűrűsödött össze az orvosképzés orvostudományi eredményekben? Belföldön és külföldön az orvostudományi termelés a következő gócpontok köré szokott összpontosulni: egyetemek, társaságok, folyóiratok, termékeny, kiváló egyének körül. Külföldi egyetemek közvetítésével a magyarországi orvosok úgy kapcsolódtak bele az orvostudományi fejlődésbe, hogy ott írták meg és adták ki disputációikat, illetve doktori értekezéseiket. Ismerjük a legtöbbnek a címét, elszórva egy-egy fontosabb értekezést részletesen is ismertettek és taglaltak, de osztályozásuk — egyetemes síkon — még nem történt meg. Osztályzásukat úgy értelmezem, hogy többféle szempontból értékeljük őket: 1. Melyeknek nincsen tudományos jelentőségük? Kompilációk, könyvekből könyvek, önálló állásfoglalás és eredeti megfigyelés híján. 2. Kritikai állásfoglalásuk van a szakirodalommal szemben, új nézeteket vallanak, saját kísérletekről, megfigyelésekről számolnak be, valami újat hoznak. Tudományos értéket csak a másik csoportba tartozók jelentenek, mint pl. a magyarországi hallgatók disszertációi, melyeket Albert Haller Disputationes c. gyűjteményébe felvett, ahogy ő indokolja: újszerűségük, rendkívüli tárgyuk miatt. 1 "' Ezek az értekezések az első csoportba tartozókkal szemben elenyészően kevesek. Másik módja a bekapcsolódásnak az volt, hogy a magyarországi szerzők tanulmányaikat a külföldi egyetem keretében, illetve professzorainak segítségével jelentették meg. Végül nagyon jelentős volt több magyarországi származású orvosnak a műkö15 A disszertációkat feldolgozta Duka Zólyomi Norbert: A doktori értekezések jelentősége Haller Albert Disputationes c. kötete alapján. A kötet magyarországi vonatkozásai. Orvost. Közi. 66—68 (1973).
