Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Duka Zólyomi Norbert: A magyarországi orvostudományi fejlődés gócpontjai a nagyszombati orvostudományi kar megalapítása előtt

dése külföldi egyetem keretében mint tanár, előadó. Henisch Baselben, Segner német egyetemeken, Keresztúri Oroszországban tanároskodott, hogy csak néhányra mutassak rá. Belföldi egyetem, melynek keretében orvostudományi termelés valósulhatott volna meg, 1709-ig nem volt. Az 1636-ban Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetemen hiányzott az orvostudományi kar és a filozófiai oktatás nem pótolhatta az orvosképzést. * A hivatalos fórumokon, az egyetemeken kívül a tudós magántársaságok vállalták az orvostudomány fejlesztésének feladatát. Nem szólva a 15. századbeli Sodalitas Danubianáról, melynek ugyan a pozsonyi Academia Istropolitana orvostanára, Thüringiai Péter tagja volt, de semmiféle látható eredményéről nem tudunk, a 17. századdal kell kezdenünk a tudós társaságok történetét, melyek a magyarországi fejlődésben szerepet játszottak. A belföldi kezdeményezéseket 1769-ig sajnos röviden intézhetjük el. Ismeretes Fischer Dániel eredménytelen Epistola invitatoriája, kevésbé ismertek a további kísérletek. 1761-ben Sgollanics Ferenc Károly és Kasztenholcz Honoriusz, két pozsonyi orvosé, a bécsi Privilegirte Anzeigen (1771—1778) köré csoportosuló tudósoké és orvosoké, Torkos Jusztus János pozsonyi kísérlete 1768-ban egy orvosi társaság létrehozására. Vagy félbemaradtak, vagy mint a bécsi kör, nem mint szervezett társaságok, hanem csak mint folyóirat szerkesztő bizottsága játszottak szerepet,

16 vagy meg sem valósultak. Ha Magyarországon a 18. század végéig nem is alakultak tudós társaságok a külföldi kritériumoknak megfelelően, bizonyos pótló szerepet játszottak egyes orvosszemélyiségek körül kialakult gócpontok, hogy úgy mondjam: tudománytermelési központok. Az illető orvosszemélyiség nemcsak önmaga járult hozzá az orvostudományi fejlődéshez rendszeres beszámolók keretében, melyeket külföldi évkönyvekben jelentetett meg, hanem kapcsolatot teremtett másokkal és így bizonyos tradícióknak vetette meg alapját. Ezek a személyiségek olyan városokban működtek, melyek társadalmilag, gazdaságilag és kulturálisan fejlett fokon álltak. így négy táji gócpontot fedezhetünk fel a 18. században Magyarország területén. Északon, Hungária superior területén, melyet a források néha érthetetlenül inferiornak is neveznek (Pozsony, a bányavárosok, szepesi városok és Eperjes). A nevek ismertek: Rayger, Hoffinger, Fischer, Paterson-Hain, Raymann. A Dunántúlon Sopron ragadta magához a kezdeményezést és a tradíció kiépítésében is vezetett: Conrad, az apa és fia, Löw, az apa és fia már folytonosságot jelentenek. 16 A társaságokra nézve 1. Duka Zólyomi Norbert: Z- G. Huszty Mitbegründer der modernen Sozialhygiene, Bratislava 1972, 77—79., Torkos J. J. pozsonyi kísérletére nézve pedig ua., Prvy pokus o zalozenie lekárskeho spolku v Bratislave. Zbornik Z dejín vied a techniky na Slovensku, IV. I960, 233—246.