Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Friedrich Ildikó XVIII. századi magyar nyelvű kiadványok a gyermekek ápolásáról és neveléséről

Az alkoholnak a fejlődő szervezetre való káros hatásáról már a régi idők orvosainak is helytálló nézeteik voltak. Ennek értelmében tiltották mind a gyermeknek, mind az anyának és a dajkának a szeszes ital fogyasztását: „Bort ártalmas nékiek adni, pálinkát pedig, vagy égettbort még-ártalmasabb, úgymint : mellyek nem tsak nevelkedésekben megakadályoztattyák, de elméjeknek meg-tompulása is következik ezekből, el-annyira, hogy ember korokra is ostobák maradnak."

61 Molnár János kanonok nevelésről írott könyvében szintén kitér erre a kérdésre, de korántsem olyan határozott szigorral, mint orvos kortársa : ,,A' bor italt se tellyességgel meg-nem kell a' gyermeknek tiltani (hogy alattomban az annál kapóssabb ne légyen, mennél tilalmasabb) se bőven nem jó reájok osztogatni. Légyen az jele víz, jele bor. Az eszem-iszom az egésséget rontya, az elmét tompitya, az erszényt üresiti, a' jó dolog tevésre engedett időt el-tékozollya.. ,"

62 „A NEMZET CSINOSODÁSÁ"-ÉRT A XVIII. századi Európa telve van ellentmondással: a felvilágosodás bölcsőjét a középkor árnyai veszik körül — a kontinensen még a 80-as években is boszorkányokat égetnek, a főúri pompa mellett elképesztő a falvak nyomora, a gazdálkodás módjai évszázadok óta alig-alig változnak. Magyarországra is behatolnak az új eszmék anélkül, hogy megzavarnák a mindennapi életet, a megkövesedett feudális hierarchiát. Nemesség és jobbágyság — két külön világ — az ellentétek növekedésének kora ez és az ellentétek felismerésének ideje. A kor idealizmusából és korlátozott lehetőségeiből fakadt a pallérozott elmék jószándékú törekvése: az ész, a tudás eszközével gátat vetni az ellentétek további elmélyülésének. Mária Terézia, majd II. József abszolutizmusa politikai és gazdasági téren gúzsba kötötte az országot, csak a szellem útja volt — úgy, ahogy — járható. Ezt jelzik a sokasodó könyvnyomtató műhelyek, az oktatás reformja, az egyetem orvoskarral való bővülése, majd a mérnökképzés megindulása és a magyar nyelvű tudományos irodalom kibontakozása. A nemzetietlennek bélyegzett kor felismerte az anyanyelvben rejtőző erőt, és bár a nyelv szegényes volta miatt sok panasz hangzott el, mégis egyre többen vállalkoztak arra, hogy magyarul tegyék közzé hasznos tudást tartalmazó műveiket. ,,Már ma ezen nemzetnek jiai is jelébredvén, abbéli (ti. nyelvgyarapító) kötelességeiket bővebben teszik és ebbeni szorgalmatosságokat már annyira léptették, hogy kevés neme légyen a tudománynak, amelyről könyvek ezen nyelven is ne találtassanak" — írta 1790-ben Hochmeister Márton, szebeni könyvárus, lajstromának ajánlásában.

63 A tudományok magyar nyelven való művelése, mely a század legjobbjainak törekvése volt, többrétű jelentőséggel bírt: megindult az egyes tudományágak nómenklatúrájának kialakulása, új műfajjal gazdagodott az irodalom, az ismeretßl uo. 115. p. 112 Molnár János: Petrovszky Sándor úrhoz (írott) tizen-öt levelei, midőn ötet a' jó nevelésről való írásra ösztönzé. Pozsony, Kassa, 1776. 79. p. '

i3 Idézi: Alszeghy Zsolt: A könyv és olvasója. Magyar művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. IV. köt. Bp. é. n. 492. p.