Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
FOLYÓIRATOKBÓL - Gesnerus — 1973 (Friedrich Ildikó) - Klinicseszkaja Medicina — 1973 (Szemkeő Endre)
GESNERUS — 1973 Vol. 30., No. 1\2. Örömmel olvastuk a folyóirat két magyar vonatkozású tanulmányát — mindkettőt Zsindely Sándor budapesti orvosprofesszor írta. Az egyik Pápai Páriz Ferenc életéről, munkásságáról szól (Medicináé Doctor Franz Pariz Pápai — 32—38. p.). Az olvasó átfogó képet kap a XVII. századi Erdély történelmi és kulturális helyzetéről, valamint Pápai Páriz küzdelmes életútjáról. Zsindely S. másik írása (Die Ausbildung ungarischer Ärzte im 16. bis 18. Jahrhundert — 39—46. p.) a XVI— XVIII. század magyar orvosairól szól, akik kénytelenek voltak külföldi egyetemeken megszerezni diplomájukat, mert a középkorban alapított magyar egyetemek a kedvezőtlen történelmi viszonyok között elsorvadtak. Szó esik a XVI. századi magyar iskolákról, kollégiumokról, melyekben többnyire alapvető orvostudományi stúdiumok is voltak. A hazai oktatás színvonala megegyezett a korabeli német iskolákéval. A magyar orvosegyetem hiányát próbálta pótolni a besztercebányai és a késmárki magánjellegű orvosiskola. A probléma csak a XVIII. század végén oldódott meg, amikor a Pázmány által alapított egyetem orvosi fakultással egészült ki. A szerző részletesen ismerteti a külföldön tanuló magyar diákok életmódját, szokásait, megélhetési lehetőségeit, fölsorolja a magyarok által leginkább kedvelt külföldi egyetemeket. Koelbing, Huldrych M. érdekes cikket írt a Nobel-díj — századunk orvostudományának tükre (Der Nobelpreis — ein Spiegel der Medizin unseres Jahrhunderts? — 53—64. p.) címmel. A múlt század utolsó éveiben született az olimpiai játékok ötlete és ekkor látott napvilágot Nobel végrendelete. Mindkét gondolatban a nemzetköziség elve dominált. Míg azonban az első olimpiai játékokra már 1896-ban sor került, az első Nobel-díjat csak 1901ben, öt évvel Nobel halála után ítélték oda. Nobel végrendeletének egyes pontjai az idők folyamán módosításra szorultak — egyedül a hasznosság szempontja nem okozott problémát mind a mai napig. Szó esik arról, hogy a kitüntető díjat 1914 előtt jobbára egyes tudósok kapták, ma viszont csak 2—3 személyből álló kutatóegyüttes tud olyan eredményt felmutatni, mely figyelmet érdemelhet. A díjak nemzetközi megoszlása mutatja az orvosi kutatások földrajzi változásait: 1914-ig Németország volt az „első helyezett". A két háború között Anglia és Kanada, majd egyre inkább az Egyesült Államok került előtérbe. A Nobel-díjakat figyelemmel kísérve, képet kapunk az orvostudomány fejlődéséről, melynek legújabb lépcsőfokai a mikrobiológia, az immunológia, a genetika, a biokémia, a neurophysiológia. Friedrich Ildikó KLINICSESZKAJA MEDICINA — 1973 Tom LI., No. 2. A Klinicseszkaja Medicina, mint címéből is kiderül, egy orvosi szaktudomány folyóirata, amely csak időnként közöl orvostörténeti vonatkozású cikkeket. Ezek azonban nem kötődnek a folyóirat címében megadott szakhoz. A februári számban Gribanov professzor emlékezik meg Kopernicusról, születésének 500. évfordulója alkalmából. A megemlékezésben elsősorban Kopernicus orvosi tevékenységét tárgyalja, s közli a stockholmi könyvtárban őrzött „Kopernicus-recept" fényképét.