Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

FOLYÓIRATOKBÓL - Orvosi Szemle (Marosvásárhely) — 1972/1973 (Buzinkay Géza)

Tom. LI., No. 7. Érdekes magyar vonatkozású cikket olvashattunk a júliusi számban. V. Sz. Szopko ungvári orvostörténész közölt egy kis adalékot (Zakarpatszkie cehi cirjuVnikov v hirurgicseszkoj pompscsi naszeleniju v XV—XVII veke, 147— 149. p.) kutatási témájából. A kárpát­aljai borbélycéhek kialakulásáról és működésükről ír levéltári és egyéb for­rások felhasználásával. Megemlíti az első emlékeket a borbélyok sebészi munkájáról, ír a sebészek, ill. borbé­lyok nemzetiségi megoszlásáról, a cé­hek szabályairól, a céhen belüli osz­tálytagozódásról stb. Szemkeő Endre ORVOSI SZEMLE (MAROSVÁSÁRHELY) — 1972—1073 XVIII. évf., 4. sz. Spielmann József—Lázár Szini Ka­rola—Orbán János: Adatok a maros­vásárhelyi gyógyszertárak történetéhez. II. Harc a második marosvásárhelyi gyógyszertár létesítéséért. (479—486. PO Az Orvosi Szemle 1969. 3. sz.-ban megjelent közlemény a Schwartz Si­mon alapította első marosvásárhelyi gyógyszertár 1732—1760 közötti tör­ténetével foglalkozott. 1760-ban egy Maucksch János nevű fiatal gyógysze­rész jött Kolozsvárról Marosvásár­helyre. Kolozsvárt korábban már si­kertelenül próbálkozott gyógyszertár­alapítással. Vásárhelyen azonban lete­lepedési és patikanyitási jogot is nyert, de csak 2—3 év múlva sikerült érvé­nyesítenie a konkurrencia miatt. 1764­től 1777-ig viszont már csak Maucksch gyógyszertára működött egyedüliként a városban. A dolgozat gazdag levél­tári anyag alapján készült, s a szigo­rúan vett gyógyszerésztörténeti prob­lémákon túl az 1760 és 1777 közötti időszak marosvásárhelyi egészségügy­történetét is feldolgozza. XIX. évf., 2. sz. Spielmann József—Lázár Szini Ka­rola—Orbán János: Adatok a maros­vásárhelyi gyógyszertárak történetéhez. III. Vladár Ádám és Tollasi György vetélkedése. (167—174. p.) A szerzők cikksorozatának harmadik része a marosvásárhelyi gyógyszerész­történet 1777—1782 közötti éveit igen részletesen mutatja be. Maucksch gyógyszerész halála után özvegye bér­beadta a gyógyszertárat, ugyanekkor a város egy második gyógyszertár alapítá­sát is lehetővé tette. Vladár Ádám Nagy­szombatban képesített gyógyszerész nyitja meg ezt a gyógyszertárat. Ez az öt év a két gyógyszertár tulajdonosai­nak szüntelen és rágalmazásokkal teli vetélkedésével telt el. Helytörténetileg igen érdekes dolgozat. 3. sz. Spielmann J.—Balázs L. : Egy késő­karteziánus erdélyi orvos : Huszti Szabó István (1671—1710?). (271—278. pp.) A kartéziánus bölcseleti és fizikai felfogások hatása sokkal feldolgozot­tabb, mint a kartéziánus élettan hatá­sának vizsgálata. A szerzők úgy érté­kelik Huszti munkásságát, mint a kar­téziánus tanok metafizikus átdolgozá­sának, az occazionalizmusnak legjelen­tősebb erdélyi hívéét, Buzinkay Géza

Next

/
Thumbnails
Contents