Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
ADATTÁR - Kapronczay Károly—Vida Tivadar: Tarczay Kálmán Törökországból 1871-ben írt levelei
bizonyára határ- vagy mérföldkőnek használták. Mivel aligha lesz olyan szerencsétek, hogy szemeitekkel megláthassátok ezeket a csodálatos romokat és könyvben is aligha fogjátok megtalálni, ahol jó rajzot és leírást lehetne olvasnotok róluk, leírom most nektek a térkép vázlatát, hogy körülbelül fogalmat nyerjetek arról, mi maradt meg tulajdonképpen a régi nap- és a későbbi Jupiter-templomból, valamint az óriási kockákból felépített várakból. Az egész építményt a Napisten tiszteletének szentelték, így homlokzata is Keletre nézett. Elhordták a lépcsők valamennyi kövét. Az itt használt legkisebb négyszögek 2-3 láb 15 szélesek és magasak s 4-4 láb hosszúak. A közönséges építőkövek 1 öl hosszú, % öl magas és 3 /,, öl széles kövek. Ilyen romok mindenütt szanaszét hevernek, elkeveredve oszloptöredékekkel, pilaszterekkel és egyéb, csodálatosan jó karban maradt téli boltozatokkal és párkányokkal a köröskörül levő széles térségen. A hatalmas naptemplomot körülövező falakba használták fel azonban a legnagyobb köveket. 2 még nagyobb található a közeli kőfejtőben, a) A széles lépcső, amely kivezetett valaha, most eltűnt, valamikor 12 oszlopsor (most 6). b) i emelet magasságban (mint a pesti Múzeumnál), most csak a lábazataik állnak, c) A csarnok, d) 4-oldalú, zárt éléskamra, korintusi pilaszterekkel díszítve, e) Hatoldalas, kamrákkal szegélyezett udvar. Ezek a melléképületek most egészen eltűntek, f) 4-oldalú udvar, díszítve felváltva négyszögletű és félkör alakú, az udvar felé nyitott szobákkal. A kamrák bejáratánál oszlopok vörös egyiptomi gránitból. Ezek a szobák csodálatos kiképzést mutatnak. Köríves falmélyedéseik vannak, egymás felett kettő, korintusi pilaszterek között. Az udvar nyugat felé nyitott volt, ott kapcsolódott hozzá a nagy templom, g) A nagy Naptemplom. h) a római korból való Jupiter-templom, i) A nagy kapubejárat, k) Dongaboltozat, alapfalak, amelyeken a falak nyugszanak, s azokat keresztalagutak (j) kötik össze. Csatlakozóan r.-nél föld alatti templomok és sírok, a K alagút bejárata. A világ 3 legnagyobb, építésnél alkalmazott kőkockája, (m)—(n) 12 kőből képzett óriásfal, 120 lépés hosszú, a kövek 5 ölnyi magasak és 5 lépésnyi szélesek, p.-nél: Bejárat a hosszú O udvarra, t) Régi erődítményfalak, amelyeket a szaracénok nagyobbrészt régi óriáskövekből húzták fel újonnan; ők tették védelmi erőddé az egész rommezőt, s ezáltal borzasztó károkat idéztek elő, nagyobbat mint minden korábbi évezred. Az nem ismeretes, hogy tk. mikor épült a templom. Eredetileg az egész helyet Baal föníciai tűzimádatának vagy a Napistennek szentelték. A nagy templom romosabb a kicsinél. Az oszlopok közül csak 6 áll. Ezek 72' [láb] magasak, és 5—6' magas kőgerendát hordanak. A többi a talajon fekszik szétszórva a kőkockákkal együtt. Ott megmértem az egyik oszlop átmérőjét: 8 Gondold el hozzá, hogy minden ilyen oszlopot csak 3 kő alkot. Az elrendezése korintusi, az anyaga egyiptomi gránit. Valaha 60 ilyen pompás oszlop tartotta a templom tetőzetét. A kisebb templom az egyik római császár (Antonius) Jupiter-temploma: világcsoda volt, s az ma is. Hihetetlen, mily kimondhatatlanul kecsesek még most is a faragványok. Az embernek látnia kell romjaiban ezt a pompát és művészetet, hogy csodálja; és megáll az esze, ha meggondolja, milyen is lehetett maga az építmény, amikor 14 1 öl = kb. 1,9 méter. 15 1 láb = 29,2 és 32,5 cm között változó hosszmérték.
