Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Kapronczay Károly—Vida Tivadar: Tarczay Kálmán Törökországból 1871-ben írt levelei

rándos izgalomba kerülök. A házak és az utcák vigasztalan agyagfalak, piszok és hiányosságok ... Aki csak ezt a Damaszkuszt ismeri, sajnálni fogja, hogy ideutazott. Néhány ismerős úrral találkoztam itt, köztük orvosokkal. Velük kezdtük szemlélni ennek a rejtélyes városnak a pompáját. Beomlott bejárati kapukon, piszkos udvarokon és folyosókon keresztül fel sem tűnő ajtókon át mégis hirtelen tündérpalota belsejébe jut az ember. Le sem írhatom, mennyire meglepett ez engem. Az első lakóház, amelyet meglátogattunk, az egyik gazdag zsidóé volt. A császár szobái Bécsben, Budán és Schönbrunnban egyszerűek ehhez képest. Olyan termek ezek, ahol a padló, a falak és a mennyezet csupa művészi faragvány alabástromból és a legkülönbözőbb márványfajtákból. A bútorok a legfinomabb fából valók, arany-, és gyöngykagylóbetétekkel, csupa itteni munka, selyemanyagok, amilyenekről nálunk álmodni sem lehet, bagdadi és perzsa szőnyegek, mindegyik darab valóságos kincs. Az egész lakóház tekintélyes terjedelmű, mindenütt fontának, a szobákban és udvarokon; fent terraszok, mind értékes márványkockákkal kirakva. Annál meglepettebb az ember, mert a ház külseje annyira szegényes. Ez azonban indokolt. Korábban, ha a kormánynak pénzre volt szüksége, elkobozta valamelyik gazdag ember házát és vagyonát. Ezért különösen is takarják és védik a szépséget és gazdagságot, mint ahogy Keleten mindent titokban tartanak. Igazán földöntúli szépségű nők, akik brilliánsba, aranyba és selyembe öltözködnek, 2 for. értékű fehér perkál-átvetőben járnak ki, akárcsak a legszegényebbek. Ebben a vallási viszályok miatt oly bizonytalan országban a szegények és gazdagok házainak is ugyanaz az arculata. Most több ilyen lakóházat látogattam meg, aztán a kórházat, néhányszor végigjártam a bazárt. A legelbűvölőbb Damaszkuszban a kertek és vizek változatossága és bősége. Az árnyékot adó fák többnyire füzek, magas juharok, dió-, platánfák és más értékes fafajták. Képzeld el a Szirmay-féle kertet Eperjesen, mintha számos patak csörgedezne végig rajta, vízesések és szökőkutak élénkítenék, egyszerre felhangzik egy arab játéktársaság zenéje, s a földön szőnyegek, gyékényfonatok és alacsony kis székeken ülő nők, gyermekek nagy számban, akik mind szívják a nargileh-et, isszák a kávét és más dolgokat, az üde kerti levegő, — így körülbelül képed van egy kertről, amelyből Damaszkuszban akkora tömkeleg van. Hiszen ezen a városon kívül, amely sokkal nagyobb, mint Pest és Bécs együttvéve, órák hosszat járhatsz ilyen pompás kertekben, mind öntözött, egyik a másik mellett. Ez az, ami Damaszkuszt a szír sivatag paradicsomává teszi, Kelet városainak fejedelemnőjévé. Láttam egy diófát, az egyik utca közepén állt, és részben házakkal építették körül. 25 lépést kell tennie az embernek, hogy körüljárhassa. Még a legmagasabb ágai is vastagabbak mint egy erős férfi teste. Csaknem beárnyékolta a városnak egyik szögletét. Tegnap látogatóban voltam az itteni konzulnál, aki meghívott, ... hogy egy estét nála töltsek. Délelőtt konzíliumon vettem részt, amelyen a hadtestünk főorvosa elnökölt, 9 ezred megy tehát táborba, és egy mindennap elmenetel Damaszkuszból. Az a síkság, ahol a gyakorlat lesz, és a tábor (akárcsak nálunk a Bruck-i tábor) ?> órányi távolságra van Damaszkusztól. Nehogy valamennyi orvosnak ki kelljen mennie, előbb 4-en mennek 4 hétre, aztán ugyanezek visszajönnek Damaszkuszba, s addig pihennek szolgálat nélkül, amíg 2 hónap múlva ismét rájuk kerül a sor, mert minden 4 héten át más 4 orvosnak, 4 sebésznek és 4 gyógy-