Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
ADATTÁR - Kapronczay Károly—Vida Tivadar: Tarczay Kálmán Törökországból 1871-ben írt levelei
L Napoléon franciáival: Partons pour la Syrie! Nos, bizonyára szeretnéd tudni: hová? Egy elragadó, sokat magasztalt, bájos városkába a tengerparton, konzulátusokkal, különböző gőzhajózási ügynökségekkel, egy török pasával, ez Tripoli, Bejrut fölött. Végy hát atlaszt a kezedbe, gondolom, Eleknek van Kozen-féle atlasza, és üssed fel az én jövendő tartózkodási helyemnél. A Libanon lábánál fekszik, a híres cédrusok közelében, a maroniták országában és nem messze Baalbektől, a régi Föníciában! Arabul „Tarabulusznak" hívják, s azt mondják, hogy kis Damaszkusz. Mivel a kormánynál már mindent elvégeztek, a levélhez kézbesítették 120 ft. útiköltségemet, így már csütörtökön, február 2-án elutazom innen egy Lloydhajóval. Ha tegnap, kedden utaztam volna, a hajó közvetlenül megy Szmirnán, Rhodoszon, Cipruson és Bejruton keresztül Tripoliba, ellenben a másik hajó Szmirnán, Alexandrian, a Szuezi-csatorna melletti Port Saidon, Jaffán, Bejruton keresztül halad, s így Tripoliba. Ez 3 napos kerülő út, de sokkal érdekesebb, ezért megkértem a kormányt, engedélyezzenek nekem egy nap szabadságot erre az utóbbi utazásra, a többlet-kiadást majd magam viselem. Megengedték, sőt kifizették az Alexandrian keresztüli jegyet is. így most kormány költségen rendkívül érdekes és nagy utat tehetek. Persze, a tenger most a legviharosabb. Az sem közönséges, magasztos érzés, hogy látjuk a viharban, hogyan dacol a dühöngő elemekkel, ilyen óriási erőkkel, ez az emberi szellem által feltalált kis gép! Ha az ember ott áll fenn a fedélzeten, a hajó minden eresztéke ropog, vizet szivattyúznak és vetnek ki, és más sem hallatszik, mit a sirályok éles vijjogása, a kerekek csattogása és a kapitány szigorú parancsszava, és mást se látni, mint levegőt és vizet — ezt át kell az embernek élnie, hogy tudja, hogyan érezzük magunkat közben. Az utazás tehát kétszer olyan érdekes, mert nem nyáron fogom megtenni sima tengeren, hanem vad viharos télidőben. Programom tehát a következő : febr. 2. : 4 órakor du. elutazás Konstantinápolyból. Febr. 3.: 5 órakor reggel érkezés Gallipoliba. Febr. 3.: délben Tenedos szigetén, a trójai mezőkkel szemközt. Febr. 3.: este 7-kor kikötés Mitiliniben, az egykori híres Leszbosz szigetén. Febr. 4.: szombaton 3-kor hajnalban érkezés Szmirnába. Ott-tartózkodás febr. 5-ig, du. 4 óráig, tehát csaknem 2 napig. Elindulás, kilátás Alexandriára minden kikötés nélkül, a Szporádok szigetei és Rhodosz mellett elhaladva a Földközi-tengerre. Febr. 8-án, szerdán 2 órakor hajnalban érkezés Alexandriába, ott 2 napi pihenő. 10-én reggel 11 órakor indulás. Febr. 11.: 5 órakor reggel érkezés a Szuezi-csatornánál levő Port Saidba, ott 1 nap. Febr. 12., vasárnap 10 órakor de. érkezés Jaffába. Ott 1 nap. 13. hétfő reggel Caifa. 13.: reggel 4-kor érkezés Bejrutba. Itt kiszállok. Nem tudom, milyen sokáig maradok. A Lloyd-hajók nem járnak tovább Tripoliba, s így vagy másik hajót kell választanom, vagy a szárazföldi utat. Mindenesetre megérkezem Tripoliba febr. 15-én vagy 16-án. ... Most még valamit. Ne aggódjál, hogyan megy majd sorom, én itt egészen meg vagyok elégedve és jól ellátnak, még jobban leszek Tripoliban, mint az egyetlen „frank" orvos és katonaorvos, a pasa háziorvosa. Ha nem érezném ott jól magam, a kormány csakhamar elhelyez oda, ahová akarok menni. Ami azokat a dolgokat illeti, amiket kértem, hogy küldd el, ez mind várjon addig, amíg nem leszek Tripoliban. Akkor majd megírom, mikor és mit kell küldeni.
