Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
ADATTÁR - Huszár Lajos: Balassa János viaszarcképe
csak az arcvonásokból és hiteles egykorú ábrázolásokkal történő egybevetésből állapítható meg, hogy az arckép valóban Balassa János pesti orvosprofesszor vonásait örökíti-e meg. Balassa János (1814—1868) közismert életrajzából ezúttal csak a viaszportré meghatározása szempontjából lényeges adatokat ragadva ki, tudjuk, hogy 1838-ban Bécsben szerzett orvostudori és szülészmesteri oklevelet, és ezek birtokában 1843. márc. 21-én 29 éves korában a pesti egyetemen rendes tanárrá (sebészprofesszorrá) történt kinevezése folytán tért vissza Pestre. Itt a tanszékét magas színvonalra emelte, minthogy azonban részt vett a szabadságharcban, emiatt tanári állásából elmozdították, sőt két hónapig tartó fogságot is szenvedett. Csak 1851-ben, a közvélemény sürgetésére nyerte vissza a tanári katedráját.A viaszportré azonosítására a közvetlen eljárás egybevetni ezt egykorú vagy közel egykorú Balassa-portrékkal. Ilyen az a metszet, melyet 1845-ben készíttettek róla a tanítványai. A metszetkép mestere a jelzés szerint Lieder festő és litográfus. 3 Ez a metszetkép az egykorú bécsi divat szerinti öltözetben ábrázolja Balassát bajusz nélkül. Bizonyos részletegyezések mellett (hosszúkás fej, magas homlok stb.) a metszetkép és viaszminta hasonlósága nem annyira meggyőző, mint a másik portré esetében, melyet egy olajfestményen találunk. Ezt az olajfestményt Kovács Mihály festő készítette 1851-ben. Karosszékben ülve ábrázolja Balassát, aki a képen fehér inget, kék csokornyakkendőt, továbbá kihajtott fazonú fekete kabátot és mellényt visel. 1 A ruházat tehát itt is lényegesen eltér a viaszmintán látható magyaros viselettől, viszont a portré mindkettőn azonos vonásokat mutat. így hasonló a bajusz, a körszakáll és a haj formája, majd a jellegzetesen magas homlok és a hosszúkás fej. Tehát a két portré azonos személyt ábrázol, noha a festmény — akárcsak a metszet — szembefordulva ábrázolja Balassát, míg a viaszminta oldalnézetben. A részletek egyezése azonban meggyőző. Az azonosításhoz bizonyos segítséget nyújt Korányi Frigyes jellemzése is Balassa külsejéről. Eszerint „Nyúlánk termet, nyugati klasszikus formákra emlékez2 Mester Endre: Balassa János. A magyar orvosi iskola mesterei. Budapest, 1969. 37—44. 3 Teljes nevén „Lieder Friedrich Johann Gottlieb gen. Franz." Potsdamban született 1781-ben és meghalt Pesten 1859-ben. Thieme-Becker : Allgem. Lexikon d. bild. Künstler 23. 1929. 203—204. A metszet a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményében. 1 Kartonra festett olajkép. Mérete 34,3x28,2 cm. Lent balról a jelzés: Kovács M. 1851. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményében.
