Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
ADATTÁR - Huszár Lajos: Balassa János viaszarcképe
tető fej, selyemszálú, finom hajzattal borítva, szinte nőiesen finom fehér arcbőre, elegáns mozgása, szinte lebilincselő szelídségü, de mégis éles tekintet. 1 '' 0 Mindez semmiben sem ellenkezik a viaszportré által nyújtott benyomásokkal, sőt a viaszkép vonásai megerősíteni látszanak a mondottakat. Két kérdés merül még fel a viaszportréval kapcsolatban. Mikor készülhetett, és ki lehet a mestere? Az első kérdésre a viaszminta stílusa alapján körülbelül a 19. század közepét jelölhetjük meg mint a keletkezés hozzávetőleges időpontját. Emellett a magyaros ruhaviselet is arra vall, hogy a mellkép a 19. század negyvenes éveiben készülhetett. Ezt a magyaros ruhát Balassa feltehetőleg pesti tartózkodása idején viselhette 1843 után. Figyelembe véve azonban, hogy sem az 1845-ben készült metszetképen, sem az 1851-ben készült olajportrén a ruházat nem magyaros jellegű, a viaszportré feltehetőleg a negyvenes évek vége felé készülhetett a szabadságharc körüli időben. Egyébként erre az időre vallanak a viaszportré viszonylag fiatalos vonásai is. Ez a megállapítás azt a feltevést is maga után vonja, hogy a mintázás valószínűleg közvetlenül élet után készült. Elég gyakori eset ugyan, hogy az ilyen viaszportrék festmények vagy főként metszetek mintaképül vételével készültek, de a jelen esetben a metszetábrázolás semmiképpen nem jöhet szóba mint modell, a festmény pedig későbbi időben készült, mint a viaszportré keletkezésének a valószínű ideje. Ez a megállapítás lényegesen emeli a viaszportré ikonográfiái értékét. A legnehezebb kérdés végül a készítő mester személyének a megállapítása annak ellenére, hogy a viaszmodellen mesterjelzés is előfordul. Ugyanis a viaszmellkép alatt a pala körlap legalsó szélén piros betűkkel, kurzív írással írva olvasható a következő jelzés: W Berg. Elemezve a jelzést, a W után még valamilyen betű (talán e) nyoma vehető ki, ezután kis üres tér következik (az itt szereKovács Mihály: Balassa János B Réti Endre: Nagy magyar orvosok. Budapest, 1959. 147. 6 Lyka Károly: Magyar művészet 1800—1850. Budapest é. n. 411. és 501.
