Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
ADATTÁR - Huszár Lajos: Balassa János viaszarcképe
BALASSA JÁNOS VIASZARCKÉPE HUSZÁR LAJOS A 19. század első felében igen elterjedt divat volt az arcképeknek viaszból mintázott portré formájában történt megörökítése. A rendszerint kerek üveg- vagy palalapra viaszból felrakott arcképet vagy mellképet többnyire színezték is, és gyakran domború védőüveg-borítás alá helyezték. Az ilyen viaszportrék egyik fő keletkezési centruma Bécs volt, illetve a bécsi művészet hatósugarába eső terület. Ezek a viasz arcképek főúri kastélyok vagy polgári lakások falain egyaránt helyet foglaltak, és úgy lehet tekinteni őket, mint a fényképezést megelőző időkben a későbbi fotográfia szerepét betöltő műalkotásokat. Az egykorú viaszmintázás kérdésével nem kívánunk itt részletesen foglalkozni, csak megemlítjük, hogy a klasszicista stílusban készült viaszminták leghivatottabb mestere Bécsben a szepesolaszi származású Boehm József Dániel volt, de Ferenczy István szobrászművész is élete végén rimaszombati magányában sokat foglalkozott viaszminták készítésével. E két nagy név mellett említhetők lennének a viaszmintázók sorában kiváló művészek, továbbá közepes és jelentéktelen mesterek, de sok a jelzetlen viaszportré is. Mindez azt bizonyítja, hogy ezek előállítása néha inkább csak iparszerű készséget és nem okvetlenül magasabb művészi tehetséget igényelt, de e műfaj népszerűsége mindenképpen nyilvánvaló. Magyarországon, és természetesen elsősorban Pesten, ugyancsak nem volt ismeretlen ez a művészi eljárás. A fennmaradt emlékanyagból ezúttal egy eddig nem publikált viaszportrét kívánunk ismertetni, amelyik nemcsak ikonográfiái vagy viselettörténeti szempontból figyelemre méltó, hanem az ábrázolt személy kiléte következtében becses orvostörténeti emléket is jelent. Egy kissé egyenetlen körvonalú 115—116 mm átmérőjű fekete pala-alapra van felrakva a viaszból mintázott, színezett férfimellkép. A jobbra néző profilban ábrázolt mellképen az arc testszínű, a haj, a bajusz és a korszakai! barna, a zsinóros mente és a nyakkendő fekete színű. A ruházat a 19, század negyvenes éveinek jellegzetes magyar viselete. A mellkép alatt mesterjelzés látható, amire még visszatérünk. A viaszportré a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményében foglal helyet. 1 Az ábrázolt személy kilétére nézve az előlapon semmiféle felirat nem utal, csak a sima hátlapon látható későbbi kézírással ráírva a „Balassa" név. így tehát 1 Lelt. sz.: 70.12.35.
