Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

ADATTÁR - Vita Zsigmond: A Bethlen Kollégiumból kikerült orvosok a XVIII. század végén és a XIX. század elején

A BETHLEN KOLLÉGIUMBÓL KIKERÜLT ORVOSOK A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN ÉS A XIX. SZÁZAD ELEJÉN VITA ZSIGMOND P

ápai Páriz Ferenc után és bizonyára éppen az ő közvetlen hatására az enyedi Bethlen Kollégiumból a XVIII. század folyamán több neves orvos és kutató természettudós került ki. A kollégiumban a XVIII. század elején már egészen meghonosodott a kartéziánus filozófia és annak nyomán a kísérleti fizika is. A XVIII. század első felében Vásárhelyi Tőke István, a jeles enyedi pro feszszor volt Erdélyben a kísérleti fizika úttörője, utána Kováts József Newton tanításait követte, a század végén pedig Benkő Ferenc népszerűsítette a természettudományokat. Tudunk róla, hogy mikroszkopikus vizsgálatokat is végeztek, és a század végén (1790) Benkő Ferenc kertje és az ő kitartó fáradozásával létrejött természettudományi múzeum szolgálta a szemléltető oktatást.

1 A kollégium tanítványai közül sokan a holland, a német (Frankfurt am Oder, Jena, Göttingen, Berlin), a svájci (Basel, Genf) egyetemeken folytatták a tanulmányaikat; amikor a német egyetemekre nem juthattak ki, akkor Bécsben végezték el az orvosi, filozófiai tanulmányaikat. A bécsi egyetemen végzett, Enyedről kikerült orvosok közül első helyen Zágoni Gábort (1700) említjük, akinek gazdag könyvtárát, „physikai és mathematikai instrumentumait" 1787-ben a kollégium örökölte. A Bethlen Kollégium így egy olyan gazdag „medica tékához" jutott hozzá, amely nagy segítségére lehetett a természettudományok tanításának, és ösztönző hatással volt a tudományos munkára. Megjegyezzük azonban, hogy a Borosnyai-tékában már azelőtt is számos herbáriumot, természettudományi és orvosi könyvet őriztek. Ezek között megemlítjük például Dioscorides, Galilei, Galenus, Gassendi, Paracelsus, Newton, Kepler, Vesalius és Roger Bacon munkáit, de nem hiányoztak az újabb gyógyszerészeti munkák, továbbá a lipcsei és berlini tudományos társaságok évkönyvei (

Acta eruditorum Lipsiensium, Acta medicorum Beroliensium) sem. A fenti könyvekhez járultak azután Linné munkái a Zágoni Gábor hagyatékából,

2 és így a természettudományok tanításának, népszerűsítésének megvolt a kellő alapja. A kollégium matriculája {Matricula studiosorum III. Coll. Ref. Alba N. Enyediensis, Bethlen Kvt. Nagyenyed), valamint a későbbi névsorok (1772— 1 Vita Zsigmond: A természet megismerésének útján. Tudománnyal és cselekedettel. Bukarest, 1968. 189—192. 2 Vita Zsigmond: Zágoni Gábor könyvtárának maradványai az enyedi Bethlenkönyvtárban. Könyv és könyvtár. II. köt. Bp. 1962. 169.