Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Cseh Imre: A bajai városi kórház történetének vázlata
időalakjának elemzése nélkül, önmagában is bizonyítja, hogy az építés legkésőbb 1795. augusztus 10-én be volt fejezve. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a végszámla kiegyenlítése akkoriban is a munkálatok befejezése után történt, s az is nyilvánvaló, hogy az üvegezés akkortájt az építkezés befejezését jelentette, minthogy nem kellett vesződni szerelőipari ténykedésekkel (villany-, gáz-, ivóvíz-, szennyvízvezeték stb.). Az elmondottak alapján megdöntöttnek vehetjük a XIX. századi lexikonokban és más kiadványokban, de Rapcsányi 1934-ben kiadott könyvében is makacsul vissza-visszatérő amaz állítást, mely kórházunk alapítását 1797-re teszi. A szerzők nyilván egymás munkájából merítettek. A legelső auktor tévedése pedig minden bizonnyal abból adódott, hogy a városi közgyűlési jegyzőkönyvekben fellelhető legkorábbi beszámoló, amely a kórház működési kiadásait tárja elő, az 1798. november 19-i közgyűlésen hangzott el Jankovits Szaniszlónak, a massae nosocomialis curatornak előadásában, s ez a beszámoló csakugyan az 1797. november 1-től 1798. október 31-ig terjedő időszakot öleli fel. Való igaz, hogy az 1797-et megelőző két esztendő kórházi működési kiadásairól szabályszerű számadást a jegyzőkönyvekben mi magunk sem találtunk, de ez a negatívum már csak azért sem lehet perdöntő, mert ezek a beszámolók nem voltak rendszeresek, vagy nem kerültek be a feljegyzésekbe. így a jegyzőkönyvek az 1797-es esztendőt követő időszak kórházi kiadásainak elszámolását sem tartalmazzák folyamatosan, jóllehet a kórháznak ebben az időszakbani működését senki sem vonja kétségbe. Az a körülmény tehát, hogy a jegyzőkönyvekben nem található az 1797-et megelőző időszak működési kiadásaira vonatkozó beszámoló, semmiképpen sem döntheti meg a felsorolt bizonyítékokra alapozott azon megállapításunkat, hogy kórházunk építése legkésőbb 1795. augusztus 10-én be volt fejezve. Kórházunk tehát, ha szerényebb méretben is, egy esztendővel korábban épült, mint a pesti Rókus-kórház. Az adott körülmények közötti kórházlétesítés jelentőségét igazán csak akkor tudjuk értékelni, az egy lakos vállára nehezedő terhet felbecsülni, ha figyelembe vesszük, hogy városunknak abban ez időben mindössze 8030 lakosa volt. A városi vezetők mégis áldozatkészen vállalták, hogy részben önerőből, részben adakozásokból hajlékot építenek a szegény betegeknek, s vállalták ezen intézmény fenntartásával és működtetésével járó kiadások előteremtését is. Amint láttuk, a Pécsett tárolt, Baján keletkezett levéltári anyag áttanulmányozásából pontosan meg lehetett állapítani a kórház építésének időpontját. Ezen iratokban azonban sehol sem találkoztunk Vermes Lászlóné Hőgyészy Krisztina nevével, akit pedig Rapcsányi és az általa idézett források a kórház alapítójaként emlegetnek. Róla a bajai egyházi anyakönyvekből annyit ki tudtunk deríteni, hogy valóban Baján élt a XVIII. században, a kórház létesítése előtti években. Az anyakönyvek szerint itt kötött házasságot 17(51-ben budafalvi Vermes Lászlóval, s itt halt meg 40 éves korában 1781. február 21-én. A kórház alapítása körül vitt szerepéről azonban ez adatok nem mondanak semmit. Már kételkedni kezdtünk abban, hogy egyáltalán szerepe lett volna a kórház létesítésében, annál is inkább, mert a korabeli városi jegyzőkönyvek a kórházról szólva, mindig „nosocomium oppidanumról" beszélnek, s sehol sem használják az alapítvány (fundatio vagy legatum) kifejezést.