Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Cseh Imre: A bajai városi kórház történetének vázlata

tározatok szövegéből, kifejezéseiből egészen pontosan meg tudtuk állapítani a kórházi építkezés kezdetének és befejezésének időpontját. Az 1903-ban átnézett iratokban a kórházra vonatkozó legkorábbi utalással egy 1780. január 15-én kelt végrendeletben találkoztam. E végrendeletre az ún. „vegyes sorozat" 1793-as anyagában, egy birtokjogi per mellékleteként bukkantam rá. Az örökhagyó: Steidli György rendelkezik benne vagyonáról, s egyik passzusa a következőképpen hangzik: „Ispita-épületre pedig 10 forintokat rendelek, az eladandó jószágomból kitelendő." Ez a lelet bizonyítja, hogy a kórház építésének gondolata 1780 elején már a kisembereket is foglalkoztató hatékony, eleven valóság volt. S hogy ez a gondolat bizonyos lappangási idő után testet öltött, az kitűnik az 1793. február 4-én tarott közgyűlésnek ama pontjából, melyben Harlikovits András „constitutionalis cassae perceptor" bejenti, hogy az érsekségtől 557 forintért követ, 2(55 forintért fát vásárolt „ad rationem erigendi hospitalis". Ugyanezen év május 10-én tarott közgyűlésen ugyancsak Harlikovits András saját majorjának 50 forintot érő részét díjtalanul felajánlja „pro neorerigi coepto hospitali". Bischoff József kőműves számlájának kiegyenlítésével az 1790. október 13-i közgyűlés foglalkozik. A jegyzőkönyv szerint nevezett kőművesmester a kórház építésére már 1793. augusztus 2-án felvett 222 forint 30 krajcárt, ugyanezen év december 2-án további 100 forintot, most pedig kéri az őt megillető 207 forint 30 krajcár számlamaradvány kifizetését, minthogy szerződése 530 forintról szól. (1 forint ugyanis 60 krajcárt tett ki.) Megállapítja azonban a közgyűlés, hogy a vállalkozó kevesebb tetőcserepet rakott fel, mint amennyit a szerződés előírt, ezért a kifizetendő összeget 39 forint 54 krajcárral csökkentik. Egy rövid kitérő keretében levonhatjuk azt a tanulságot, hogy már akkor is így járt az, aki a hatalomból kicseppent. Az építkezés kezdetekor ti. éppen ez a Bischoff József volt a városbíró (iudex). A krónika ugyan nem szól róla, de alaposnak tűnik az a gyanúnk, hogy ezen közéleti funkciója miatt nyerte el éppen ő a megbízatást a kórház építésére. Mire azonban a végelszámolásra került a sor, lejárt a mandátuma (ekkor ugyanis már Keintz József volt a városbíró), s a szenátor és tanácstag uraimék örömest törtek borsot a volt nagyság orra alá azzal, hogy a végszámla összegét pár forinttal csökkentették. Az eset 1790-ban történt ugyan, de az ezt megörökítő bejegyzés tartalma is igazolja, hogy kórházunk építése 1793-ban kezdődött meg. Az 1795. augusztus 10-én tartott közgyűlés pedig az rendeli el, hogy a kórház pénztárából fizessenek ki Bok József üvegesmesternek 32 forintot azokért a munkálatokért, melyeket ő a „neoerectum xenodochium" részére végzett. Az eddigiek összefoglalásaként megállapíthatjuk, hogy alapítólevél és a kórház létesítését elrendelő bármilyen irat birtoklása nélkül is napnál világosabb az a tény, amit a levéltárakban elfekvő városi jegyzőkönyvekben bárki ellenőrizhet, hogy kórházunk építését 1793 elején megkezdték, s az építkezést legkésőbb 1795. augusztus 10-ig be is fejezték. E dátumok helytállóságát igazolandó, emlékeztetőül újból felidézem, hogy az 1793. február 4-én tartott ülés jegyzőkönyve „erigendum hospitaléról" szól, az 1793. május 10-i ülés jegyzőkönyve ,,neoerigi coeptum hospitaléról" beszél, míg az 1795. augusztus 10-i gyűlés a „neoerectum xenodochium" részére teljesített munkálatokért rendeli el az üvegesmester számlájának kifizetését. Ez a legutóbbi bejegyzés egyébként a melléknévi igenevek 9 Orvostörténeti Közlemények 7374