Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)

TANULMÁNYOK - Kovalovszky Miklós: Tehetség és betegség — Ady patográfiájához

Ady fennmaradt verskéziratai azért olyan tiszták, mert hosszú érlelés után egyszerre készen, végső formájában vetült papírra a vers (bravúroskodó „rögtönzéseinek" is többnyire ez a csalafinta titka) ; ha pedig Ady javított a kéziraton, vagy változatokat próbált ki, akkor letisztázta a kész verset, s lehetőleg eltüntette a fogalmazványokat: „Nekem ne nézegessen be senki a műhelyembe !"

81 A bor valóban elengedhetetlen kelléke az Ady-versek megszületésének, s a költő még szanatóriumi kúrái közben is ragaszkodott ehhez.

82 E szokása abban is gyökerezhet, hogy legtöbb versét határidőre kellett írnia. Ez persze állandó, fokozódó lelki feszültséggel járt, s ennek szorítását kellett oldania a borral. Mert a versírás, a költőség, mint annyiszor panaszolta, gyötrelmes volt neki, s utolsó percig halogatta a „szülést". Néhány valóban nehéz időszakát, súlyos betegségét kivéve, a háború éveiig alig van mégis hézag a versek sorjázásában : ragaszkodott hozzá, hogy neve rövid időre se tűnjék el az olvasók szeme elől. Kéziratküldés dolgában szigorúan lelkiismeretes és pontos volt; Párizsban vagy vidéken utolsó lehetőségként többnyire a mozgóposta kocsijába dobta be, s volt rá eset, hogy táviratban küldte el versét, vagy legalább jelezte a késést.

823 Az ital azonban a feloldó mámor és a lendítő ösztönzés forrása helyett egyre inkább a tompító és roncsoló szenvedély örvénye lett Ady számára. Az alkohol és Ady viszonya, idegorvosi kérdésként — megfelelő értelmezéssel — helyet kell, hogy kapjon tehát Ady költészetének alkotáslélektani vizsgálatában is.

83 Nem mint „érthetetlenségé"-nek egyik oka; ez a magyarázat csak kényelmes és. fölényes kibúvó volt értetlen, süket olvasói számára, akiknek a forradalmasító művész lázas életérzése, meztelen őszintesége és újhangú stílusa volt meghökkentőn, felfoghatatlanul idegen. Ady és az alkohol viszonyáról igen sokan és a legkülönfélébb megvilágításban írtak — van olyan emlékező is, aki szerint Léda kapatta rá Adyt az italra!

84 A legmélyebb elemzést — érdekes módon — a bornemissza Hatvány Lajos írta Ady mámorszenvedélyének emberi és költői titkairól.

85 Az Ady említette „alkoholmegérző" képesség híján mégsem mert vállalkozni a versek boncolására, hogy kimutassa bennük a bor hatását. Adynak Pimodán-beli ötletével javasolja: egy „lélektanilag és esztétikailag képzett borszakértőt" kellene rászabadítani Ady munkáira, hogy meglelje bennök az alkohol nyomát. „A kritika oly boros zsenije kellene Adyhoz, aminő Ady a költészeté volt."

86 81 Ady Lajos i. m. 154. 82 Dénes: Akkor a hársak épp szerettek ... 225. 82a Fenyő: Feljegyzések és levelek a Nyugatról 262 stb 83 A pszichoanalízis szempontját érvényesítő rokon tárgyú tanulmány: Marie Bonaparte: Edgar Poe. Wien, 1934. 81 Vö.: Kovalovszky: Emlékezések Ady Endréről L; Ady Lajos i. m.; Bölöni i. m.; Krúdy: Ady Endre éjszakái; Révész: Ady Endre életéről... 19—23, 127; uő.: Ady tragédiája I, 83—4, 134; Donath Gyula: Az Est 1925. ápr. 24.; Papp Viktort Ady és a bor. M. Nemzet 1949. márc, 28; stb. 85 Ady II, 212—31. 86 Uo. 230.