Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 73-74. (Budapest, 1975)
TANULMÁNYOK - Kovalovszky Miklós: Tehetség és betegség — Ady patográfiájához
fénykép mutatja — viszonyuk már szenvedélyes volt, alig néhány napi ismeretség után. Révész azt állítja ugyan, hogy a kapcsolat még Debrecenből ered; valószínűleg az ő nyomán írja ugyanezt Lengyel. 15 Ady Lajos 1935. okt. 3-án levélben kéri Tabéry Gézát, segítsen kinyomozni, ismerte-e bátyja Rienzit már Debrecenből vagy legalábbis a nagyváradi első évből: „Az én emlékezésem (s a Banditól nyert felvilágosításom) az,... hogy ti. csak 1902-ben. Én 1900-ban, 1901-ben több hetet töltöttem Váradon, de soha senkitől — pedig szegény bolond Szűts dehogyis állotta volna meg az évődést erre vonatkozóan — egyetlen célzást nem hallottam a Rienzi-szerelemre." Hasonló érdeklődő levelet írt Ady Lajos Fehér Dezsőnének is. 16 Révész közlése aligha állhat meg: nincs rá bizonyíték. Több, egybehangzó adat kétségtelenül igazolja viszont, hogy 1902 nyara az ismeretség időszaka. 1 ' Ady Lajos közlése fogadható el tehát, hogy bátyja — valószínűleg 1902. július elején, Kaposvárról jövet — a vonaton ismerkedett meg a Pestről Váradra utazó Rienzivel. Az Adynál idősebb, meglehetősen közönséges, de csupa testiség artistanő, aki mint kupiéénekes igen népszerű volt az éjszaka világában, e pálya és életmód minden tapasztalatával és romlottságával tetézve vad szenvedélyességét, magához láncolta a fiatal újságírót, akiben, úgy látszik, méltó partnerre talált. E szertelen viszony, bár Ady meglehetősen társadalmon kívüli életet élt Váradon, még bohém-környezetét és barátait is meghökkentette. A költő azonban szinte kihívta és élvezte a megbotránkozást. [Ezért mondják sokan tévesen, hogy Ady a merész hangú Fantom (későbbi címén: Az én menyasszonyom) c. versét Rienziről írta, holott jóval korábbi; többször és tüntetően közölte azonban később is, s ez alapozhatta meg a fenti téves vélekedést.] A veszedelmessé fajult viszony, a töményital-ivásban is mértéktelen Mária asszony diktálta állandó éjszakázásokkal súlyosbítva, nemcsak Ady szerkesztőségi munkabírását, anyagi és erkölcsi helyzetét rontotta le, de egészségét is veszélyeztette. 18 Együttlétüknek két rövid megszakítása volt. Július 21—25. közt töltötte Ady debreceni párbajvétségének ötnapos büntetését a szegedi államfogházban. Néhány nappal visszatérte után pedig Ady megszökik Rienzi elől. Mint öccse írja, Ady maga is meghökkent a könnyűvérű kaland veszedelmes elfajulásától, de gyenge akaratával nem tudta kiszakítani magát a szenvedély rabságából, s talán a bátorsága is hiányzott hozzá. Barátai aug. 1. táján valósággal kiszöktették tehát őt Püspökfürdőre, de a pihenő mindössze néhány napig tartott, mert Rienzi felkutatta, s maga is beköltözött a fürdőszállóba. Hogy mikor zárult le a Rienzi-viszony, pontosan nem tudjuk. (Szeptember 27-én még együtt ülnek a színház páholyában a Műhelyben bemutatóján.) Ady Lajos szerint a nyári szakítási kísérlet után „lassan hűlő módon, de még vagy egy jó fél évig eltartott". Hegedűs időrendi táblázatában ezt az adatot találjuk, való15 Révész: A teljes Ady—Léda regény 32—6; Lengyel Géza: Ady a műhelyben 51. 16 Tabéry Géza: Két kor küszöbén 362j Dénes i. m. 44. 17 Hegedűs i. m. 221—6, 231, 252; Ady Lajos i. m. 89—91; Nagy Andor i. m. 2(54—89; Dénes i. m. 44—9, 64—(i; Schöpflin i. m. 17— S ; Krúdy i. m. II, 199, 224—(i; Ady Összes prózai művei III, 354—5. 18 Hegedűs i. m. 231; Dénes i. m. 4(i.