Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Zboray Bertalan: A „Magyar Gyógyszerkönyv" száz éve

A „MAGYAR GYÓGYSZERKÖNYV" SZÁZ ÉVE ZBORAY BERTALAN A

gyógyszerkészítésnek minden időben fontos segédeszköze volt a gyógyszerek összetételét, sajátságait, ellenőrzését feltüntető s azt az utódok számára megőrző előirat-gyűjtemény (dispensatoriumok). Ezek megjelentetését régen neves szakemberek vagy nagyobb városok vezetői tették lehetővé. Ernyey Józsefe szerint hazánkban 1783 táján Benkő Sámuel, Borsod megye tiszti főorvosa szerkesztett egy ilyen „Dispensatorium pharmaceuticum"-ot, s vele együtt egy „Taxa pharmaceuticum"-ot is. Jóváhagyásra felterjesztette a királyhoz (II. József), aki a Pesti Egyetem Orvosi Karához küldte le véleményezés végett. Itt azonban megfeneklett az ügy, s a Helytartótanács sürgetése (1785) ellenére sem véleményezte az egyetem. Az állam ekkor már Európa-szerte kezébe vette az egészségügy s vele együtt a gyógyszerészet ellenőrzését is, s a kiadott rendeletnek számító Gyógyszerkönyvek nemcsak a készletben tartandó anyagokkal foglalkoztak, hanem a készítésmód előírásával biztosították az egységes gyógyszerellátást is. Az 5. kiadású Magyar Gyógyszerkönyv „Előszavában"

2 a szerkesztő bizottság áttekintést adott az eddig megjelent és Magyarországon érvényben levő Gyógyszerkönyvek történetére vonatkozóan. Eszerint hazánk területén a XVIII—XIX. században az osztrák Gyógyszerkönyv (I—V.) volt érvényben mindaddig, míg az újonnan kialakított Országos Közegészségügyi Tanács Gyógyszerkönyv-szerkesztő Bizottsága által elkészített első „Magyar Gyógyszerkönyv" meg nem jelent. A Pesti Egyetem Orvostudományi Karának történetét

15 tanulmányozva azonban megállapítható, hogy a Kar már 1813-ban tett kezdeményező lépést a Gyógyszerkönyv ügyében. Amikor ugyanis Egyetemi Gyógyszertár létesítésére kért engedélyt, ezt nemcsak azért tette, hogy a gyógyszertárat az orvos- és gyógyszerészhallgatók jobb kiképzésére használja fel, hanem arra is gondolt, hogy az „önálló Magyar Gyógyszerkönyv eszméje is itt fog leggyorsabban megvalósulni". A gondolat azonban — a legfelsőbb meg nem értés folytán — akkor nem került megvalósításra. 1 Ernyey József kéziratai. OSzK kézirattára, 2142 Fol. Hung. 12. old. 2 Magyar Gyógyszerkönyv, 5. kiadás I. köt. Bp. 1954, 15. 3 Győry Tibor : Az Orvostudományi Kar története. Bp. 1936. 295.