Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A budai orvosok és gyógyszerészek a feudalizmus korában

kimutatható Leó remete királyi orvost is. Az ő kortársuk a firenzei származású Figgini Szilveszter királyi sebész 1514 körül, aki Szerémi György szerint orvos (fisicus)-chirurgus volt, és a budai tanácstól polgárjogi igazolványt szerzett vámmentességi jogainak érvényesítése érdekében. Ugyanígy az az említett János Jakab orvos is, akinek háza Czobor János épülete mellett állott 1506-ban, és aki Johannes Jacobus de Angelis királyi orvossal lehetett azonos. II. Ulászló király udvari orvosa lehetett Stephani Ragusai De Leon borbély — óbudai várnagy —, akinek a budavári Szent Zsigmond utcában (volt Szt. György utca) állott a háza 1518-ban. Ámde az sem kevésbé érdekes, hogy mennyire változott meg a zsidó orvosok helyzete a Nagy Lajos-kori állapotokhoz viszonyítva. Zacharias „medicus judaeus"-t ugyanis 1511-ben Buzlay Mózes országbíró rendeletével Budán felmenti a „zsidósüveg" viselésének kötelezettsége alól. „Johannes Doctor" nagyszebeni, városi fizikus pedig 1524-ben költözött Budára. Fekethe Wolfgang „sarok apotheca"-ját ugyanekkor 1528-ban említi egy oklevél a „piatea Apothecariorum" keleti oldalán, a mai Tárnok utca 5, sz. ház északnyugati sarka helyén.

62 Legutóbbi kutatásaink tisztázták, hogy ezt azért hívták „sarok apotheca"-nak, mert egy azóta már megszűnt, középkori sikátor sarkán állott. Csiszár Lőrinc (Laurentii Cyzar) 1530 körül fennállott gyógyszertári házát (domus apotheca) viszont csak az esztergomi káptalan budai házait tartalmazó jegyzék említi, közelebbi helymegjelölés nélkül.

63 II. Lajos király (1516— 1526) feleségének, Mária királynőnek az orvosa, Collimitius pedig — a korabeli felfogásnak megfelelően —• könyvet írt „a csillagászatnak az orvostudománnyal való kapcsolatáról'"

64 még a mohácsi vész előtti időben. A török invázió kezdetének korszakából ismerjük Weynmann János orvosdoktort, aki 1524—1542 között mutatható ki. Brandenburgi György őrgróf tisztviselője volt — budai polgár —, aki a város központjában állott házát is az őrgróftól kapta. A német patriciátus szervezetének — a Krisztus Teste céhnek — 1529ben még elöljárója volt. Ezután azonban távozott Budáról, mert 1542-ben már Nürnbergben fordult meg. Ugyancsak 1529 körül távozhatott Budáról Raymon János doctor is, akivel Dévai Bíró Mátyás 1530-ban találkozott Nürnbergben. Neve azonban esetleg elírás Weynmann helyett; személyének azonossága tehát kérdéses. A budai orvosok azután a török hódoltság ideje alatt sem maradtak el az európai orvostudmány fejlődésétől. Evlia Cselebi török világutazó például 1664-ben név szerint is említ hat budai orvost. Ezek közül a legértékesebbnek tartja Szipahi 62 Hintsch i. m. 284.; Fógel J. : II. Ulászló udvartartása. 94. alapján Kubinyi i. m. 76. 10. jegyz.; Demkó József: A magyar orvosi rend története. 145.; Orient Gyula: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története. 53.; 1506. dec. 21. Dl. 21.648. F. O. M.; Pataki i. m. 266., 293. 75. jegyz.; 1518. máj. 22. Dl. 23.032. F. O. M.; Pataki i. m. 298. 110. jegyz.; 1528. április 22-i oki. Eszt. Főkápt. mlvt Lad. 72. fasc. 1. No. 5. F. O. M. alapján Pataki i. m. 250. és 286. 63 Czagány : Komplex kutatási módszer ... i. m. 104. Esztergomi Főkápt. mlvt. Lad. 53. fasc. 3. No. 42. F. O. M., Pataki i. m. 285. 17. jegyz. 64 Zolnay : Betegek . . . i. m. 22.