Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A budai orvosok és gyógyszerészek a feudalizmus korában

Madzsar Jovan (nyilván Magyar János) orvost, aki valóságos Abu-Szinne (valószínűleg Avicenna, akinek ,,Canon medicináé" című könyvét 1658-ban adták ki), mivel mindennap orvosi könyveket olvasgat.

65 Nagy szükség is volt erre, mert például 1566-ban a tífusz (hadakat kísérő hagymáz) harmincezer katonát ragadott el az élők sorából. Budán már 1527-ben ar császári hadsereg vérhas betegei részére is állított fel katonai ragálykórházat 3. ábra. Az 1528-ban fennállott „Fekete Wolfgang sarok-apotheca" háza az I., Tárnok u. 5. sz. alatt. (A XVIII. században átalakítva. Helyreállítás után) I. Ferdinánd király (1503—1564). A törökök pedig a Várban az „Orta dzsámi"-t (középső imaház = a volt Szent György templom a mai Dísz téren) alakították át kórházzá a saját betegeik részére.

66 Feltűnő, hogy a török uralom alatt (1541— 65 Mályusz Elemér: Budapest történeti regesztái. 1619, 1702, 1721, 1726, 1729, 1735, 1737, 1738, 1753, 1799, 1830 sz. B. T. M.; Veress Endre: Gyula város oklevéltára (1313—1S00). Budapest, 1938. 86. Egyháztörténelmi Emlékek a magyarországi hitújítás korából. IV. k. 8—9. III. k. Bp. 1906. 113—114.; Kubinyi : Budai és pesti polgárok . . . i. m. 272., 286.; Kubinyi : Az egészségügyi foglalkozásúak. .. i. m. 67. és 78. 42., 43. jegyz.; Földmár i. m. 75. 66 Héjjá Pál: Az egészségügy. Magyar művelődéstörténet. III. köt. Budapest, é. n. 389.; Földmár i. m. 75.