Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Czagány István: A budai orvosok és gyógyszerészek a feudalizmus korában

orvosává, aki Budán is halt meg és könyvtárát az uralkodóra hagyta.

33 Másik orvosa Jacopo d'Arque padovai professzor volt, aki már a természettudományi alapokon nyugvó galenusi, realista irányzatnak volt a képviselője. Maga is írt kommentárokat Galenus műveihez.

34 Az sem érdektelen, hogy a király anyja — Erzsébet királyné — 1369-ben „egy gyógyszertárnak épült kőházat" („domus lapidea") adományozott az óbudai apácák részére.

35 Élete végén a lengyel származású Radliczai János kezelte Lajos király gyógyíthatatlan betegéségét,

36 akit a francia király ajánlott a magyar uralkodónak háziorvosul, és aki Montpellier egyetemén végezte a tanulmányait, végül pedig Krakkó püspöke lett. Nagy Lajos korát egyébként a kórházalapítások idejének is nevezhetjük. Ortolfus mester ugyanis 1330-ban építtette a Buda-felhévízi Szentlélek-lovagrendi ispotályt. Maga 1304—1331 között volt a kórház mestere, ekkor azonban eladta a rend ispotályának „Nandur" (Nádor) falusi földjét. A vételárat pedig „in structuram et edificium ecclesie Sancti Spiritus" költötték el, ami meghatározta a mellette állott templom építkezésének idejét is.

37 A „Hospitale S. Spiritus de Buda" vagy később „Hospitale S. Spiritus in suburbio civitatis Budae" a felső hévizeknél, az Óbudától északra elterülő síkságon feküdt. Schier Sixtus szerint ezt a kórházat a Saxia vagy Sassia szentléleki papok alapították, és csak később került a johanniták birtokába. Egy Csányi-féle térkép szerint — amely Óbuda középkori épületeinek valószínű helyrajzát mutatja — a mai Szentendrei út mentén, az amphiteatrumon túl, az út másik oldalán állott ; pontosabban a felső meleg források mellett ott, ahol Óbuda felett a töltés több forrást szorított egy tóba, amely a lőporgyár vízgépeit és a malmokat hajtotta. Ezt a vízgyűjtő Ortust „Caput aquae calidae"'-nek nevezték egy 1337. évi adásvételi szerződésben, amikor Veyner János és testvére Domonkos eladták Lóránd gróf budai polgárnak azt a fél malomrészüket, amely a szentléleki hórház kertje mellett feküdt. Oláh Miklós püspök 1536 körül említi a kórházat, Bombardius pedig a „Topographia Magni Regni Hungariae"-jában azt mondja, hogy a Szentlélek kórház Óbuda felett a johanniták másik kórháza közelében állott. Amikor a johanniták elhagyták Felhévizet, akkor a „Hospitale" a Szentléleki társulat kezébe került. A kórház rektora 1440—1452 között Bertalan, 1453-ban Jakab, 1483-ban János deák, 1494-ben Eötvös Mátyás budai polgár volt. A János-lovagok „Szentháromság kórháza", konventje és temploma a felhévízek alsó részén, a mai Császár és Lukács fürdők helyén feküdt. Templomát hol Keresztelő Szent János, hol Szentháromság templomnak mondják. A XIII. és XIV. században több okmány és adománylevél említi a budafelhévízi konventet, valamint kórházat, amelyet Zsigmond császár 1419—1433 között valószínűleg 33 Dercsényi uo. A könyvtárra vonatkozóan Zolnay i. m. 185. 34 Zolnay : Betegek . . . i. m. 22. 35 Baradlai—Bársony i. m. 57. 36 Hintsch i. m. 273.; Zolnay : Ünnep . .. i, m. 104. 37 Zolnay : Betegek . . . i. m. 22.