Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
TANULMÁNYOK - Czagány István: A budai orvosok és gyógyszerészek a feudalizmus korában
A A BUDAI ORVOSOK ÉS GYÓGYSZERÉSZEK FEUDALIZMUS KORÁBAN* CZAGÁNY ISTVÁN A budai gyógyítás története szerves része az emberi tudat legnemesebb életmentő küzdelmének, a fennmaradásért és gyógyulásért örökké tartó harca eseményeinek. E tudományág jelen területi elhatárolását csupán az indokolja, hogy a soron következő egészségügyi résztörténet végeredményében a mai napig sincs teljesen felkutatva és ezért nem is válhatott kellő súllyal az országos történet szerves részévé. Nincsenek egészen tisztázva azok az összefüggések sem, amelyekkel a budai gyógyítás módszerei döntően hatottak hazánk gyógyászatának, de sokszor még képzőművészetének történetére is. A kellő áttekintés elérése érdekében az alábbiakban igyekszünk összegezni ismerteinket a legújabb kutatások fényében. Köztudomású, hogy Magyarországon az Árpád-házi uralkodók korában a gyógykezelést elsősorban ispotályainkban és kolostorainkban kezdetben a szerzetesrendek végezték. Ez a megállapítás az ország feudalizmus-kori fővárosának, Budának a területére is vonatkozik. Eleinte leginkább a Benedek-rendiek 1 és antoniták (Szt. Antal-rend) 2 , majd a johanniták :í vagy keresztes barátok, vala* This paper in a shortened form has appeared in English, French and German in Therapia Hungarica 1970, Vol. 18, No. 4. 1 A benedekrendiek számára alapította István király 1002-ben a pécsváradi kolostort, amelynek személyzetéhez 4 betegápoló és 6 fürdőszolga is tartozott a gyógyító tevékenységük (cura infirmorum) bizonyságaképpen. A kolostor ugyanis el volt látva vízvezetékkel is —• szemben például a Budavári Palotával, amelynek első vízvezetéke csak 1414—'1416 között készült. Baradlai János—Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története. I. köt. Az ősidőktől 1800-ig. Budapest, 1930. 52.; Hintsch Elek: A középkori orvostudomány. Budapest, 1930. 183.; Korbuly György: Egészségápolás. Magyar Művelődéstörténet. I. köt. Ősműveltség és középkori kultúra. Budapest, é. n. 359.; Zolnay László: Buda középkori vízművei. (Klny.) Történelmi Szemle 1961. 1. 29., 34., 37. 2 Az antoniták pozsonyi kórházát állítólag I. László király alapította a XI. század végén. Említve Hintsch Lm. 183. és Korbuly i. m. 360. 3 A johannita kórházak közül az esztergomit (Xenodochium Sanci Lazari) még István király alapította 1000-ben a leprások számára. Ezenkívül Székesfehérvárott, Csurgón, Szentén és Nagyváradon volt még kórházuk. Toldy: Chron, Hungar. Cod. capit. Poson, 1852. pag. 24. alapján Baradlai—Bársony i. m. 59., 60. jegyz. C.mlíti Hintsch i. m. 183.; Korbuly uo. 4 Orvostörténeti Közlemények 1974
