Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Mayer, H. E.: Geschichte der Kreuzzüge (Némethy Ferenc)

sedése nélkül; a zseniknek periodikusan szükségük van arra, hogy ez a névtelen sokaság vigye keresztül, dolgozza fel dialektikusan nagy kezdeményezéseiket. Lhotsky szerint — ahogy a Gotik in Österreich-ben írja — a múlt csupán egy konvencionális kifejezés mindarra, amit az emberek már nem éreznek aktuálisnak, de ami valamilyen metamorfózisban mégis tovább hat. E múlt teljesítményeihez való viszonyát — úgy gondoljuk — leginkább egy általa is alkalmazott hasonlattal világíthatjuk meg. Otto von Freising világnézetével kapcsolatban annak kortársát, Bemard de Chartres-t idézi (nos esse quasi nanos gigantium humeris ... insidentes . . . etc. — 66. p.) : Törpék vagyunk, akiket óriások tartanak a vállaikon, hogy náluk többet és messzebbre láthassunk. De erre nem azért vagyunk képesek, mintha nagyobbak volnánk náluk, vagy élesebb lenne a látásunk, hanem éppen azért, mert ezek az óriások tartanak minket, és emelnek bennünket a magasba." A középkori emberek tudták, hogy ezeknek a gigászoknak — a patrisztika nagyjainak és az ókor egyes auktoritásainak — a teljesítménye nélkül nem emelkedhettek volna saját produkcióik magaslataira — mondja Lhotsky. Hasonló önértékelés jellemzi ó't is. „Alázata" a középkor nagy teljesítményei iránt annál is imponálóbb, mivel a mi korunk eredményeinek magabiztos vállalásával, kellő öntudattal párosul (több ízben fejtegeti pl. azt a megállapítását, hogy — a sokak által lebecsült — történeti tudományok nem kevésbé mélyültek el korunkban, mint a természeti tényekre alapozott tudományok). Nem tudjuk említés nélkül hagyni Lhotsky nyelvét. írásainak felépítése rendkívül logikus. Görög—latin klasszikusokon és középkori szerzőkön iskolázott, bonyolult gondolatokat bonyolult mondatszerkezetekkel és választékos kifejezésekkel, ugyanakkor világosan és szabatosan kifejező elegáns stílus teszi élvezetessé írásait. Érdemes külön megemlékezni Hans Wagnernek a sorozathoz írott bevezetéséről. Mint mondja, nem vállalkozhatott arra, hogy a válogatásban megjelenő 60 kisebb-nagyobb munkát egyenként elemezze, és bemutassa Lhotsky életét és pályáját — ez ma még nem is lehetséges. Szándéka csupán ez volt: „meg kell kísérelni azt, hogy rámutassunk egyes munkaterületeire, röviden jellemezzük fő műveit, és az első töredékes áttekintést adjuk egy olyan összteljesítményről, ami az osztrák történetírásban egyedülálló volt és marad" T. Pajorin Klára Mayer, Hans Eberhard : Geschichte der Kreuzzüge. Stuttgart

—Berlin, W. Kohlhammer Verlag, 1968. pp. 300, 3 térkép. „A kereszteshadjáratok története" az Urban Bücher tudományos zsebkönyvsorozat 86. köteteként jelent meg. Szerzője, H. E. Mayer (Nürnberg, 1932) történelmet, anglisztikát és latint tanult a middletowni (Connecticut, USA), heidelbergi és innsbrucki egyetemen. 1956 óta állandó tudományos munkatársa a Monumenta Germaniae Historicanak, 1964-től középkori történelmet adott elő az innsbrucki egyetem docenseként, 1967-ben a kiéli egyetem rendes tanára lett. A zsebkönyv engedte, de azért nem túlságosan szűkre szabott határok között a legújabb kutatási eredményeket hasznosító igen gazdag eseménytörténetet ad