Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 1969 (Kapronczay Károly)
vészettörténetét, teljes képet adva Burgenland történelméről. Részben Ernst előadásához csatlakozik Fritz Posch „Innerösterreich und die Türken" című referátuma, amely a belső-ausztriai tartományok — Stájerország, Karinthia és Krajna — török kapcsolatait tekinti át 1419-től (az első krajnai török betöréstől) 1638-ig. Pontos adatokat közöl a Belső-Ausztriát ért török támadások méretéről, a katonai védelem megszervezéséről és annak változásairól. Nyelvtörténeti szempontból érdekes Eberhard Kranzmayer „Die burgenlandische Siedlungsnamengebung innerhalb des Rahmens der Zweisprachländer im Lichte der strengen Gruppenforschung" címmel tartott előadása, amely a kétnyelvű határvidék helységnévpárjait a köznyelvből a családban használt nyelvbe történt átvitele, illetve ennek fordított folyamata szempontjából vizsgálta meg. A konferencia több előadása hadtörténeti feldolgozás volt, amelyet Perjés Géza „Magyarország és a törökök" c. tanulmánya vezetett be. A szerző három témakört tárgyalt: a katonai akciórádiusz jelentősége a török háborúkban, határvédelem kérdése és Zrínyi Miklós 1664. évi hadjárata. A következő, ugyancsak hadtörténeti tárgyú feldolgozás Walter Hummelberger „Die Bewaffnung der Türken" című írása, amely a bécsi Historisches Museum „Türkenbeute" részlegének áttekintésével ismerteti a 17. századi török hadsereg fegyverzetét, bár megemlíti, hogy a hasonló krakkói és badeni gyűjteményekhez képest itt különleges értékű tárgyak nem találhatók. Franz Gall „Türkische Einflüsse auf das äussere Bild der kaiserlichen Armee" c. rövid terjedelmű tanulmányában a török behatás emlékeit ismerteti a császári hadseregben. A törökök magyarországi kiűzését megelőző török belpolitikai átalakulás, a Köprülü-restauráció, nem tudta véglegesen megállítani az Oszmán Birodalom bomlását, csak ideig-óráig tudott ismét veszélyessé válni Bécs számára. Hans Joachim Kissling „Die Köprülü-Restauration" c. tanulmányában elsősorban a szentgotthárdi csata utáni hangulatot vizsgálja Bécs és Konstantinápoly tükrében. Majdnem minden tanulmányban visszatérő problémaként jelentkezett a török hadsereg szervezeti kérdése, elsősorban a janicsárság szerepe. Walter Hummelberger nagyobb lélegzetű tanulmányában a janicsárság történetét tekinti át, elsősorban abból a szempontból, hogy a Jeni-Dzseri története egyúttal a török birodalom története is. Kiváló eszközökkel világítja meg a szerző a janicsárság megszületésének szükségességét, szervezeti felépítésüket, harcmodorukat és a nemzetektől s az államtól való függetlenségük okait, csupán egy vonatkozásban nem folytat részletes vizsgálatot, miszerint a janicsárság vallási szervezet is volt, A konferencián részt vevő jugoszláv történészek két kiváló tanulmánnyal jelentkeztek. Josip Zontar a délszlávok és a törökök kapcsolatát dolgozta fel, amelyben az oszmán birodalom balkáni terjeszkedését ábrázolta. Befejezésül behatóan vizsgálja a szerb orthodox egyház történetét és jelentőségét. Ez utóbbi részhez csatlakozik a másik jugoszláv történész referátumának témája „Keresztény vallások a jelenlegi Jugoszlávia területén a török uralom alatt" címmel. (Jozef Koropec : Die christlichen Kirchen der Jugoslawen unter der Türkenherrschaft). Vitathatatlanul a szerb orthodox egyház töltötte be a legfontosabb nemzeti feladatot a
