Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Zalai Károly: A gyógyszerrel kapcsolatos tevékenységek és intézmények történeti fejlődése

nak a folyamatosan emelkedő gyógyszerszükségletét az egyedi, kisüzemi gyógyszerkészítés kielégíteni már nem lett volna képes, így szükségszerű volt a technika modern nagyüzemi módszereinek bevezetése, a felhasználásra kész gyógyszerkészítmények nagyüzemi termelése. Másik tényezőként szerepel az a körülmény, hogy századunk kutatási eredményeként számtalan olyan gyógyszert ismertünk meg, melyek előállításának és vizsgálatának a technikai feltételei a gyógyszertárak laboratóriumaiban nem voltak meg és nem is voltak megvalósíthatók, eltekintve attól, hogy a készítmények előállítása már gazdasági okok miatt sem lett volna realizálható. A nagyipari gyógyszergyártás az idők folyamán — mind hazai, mind külföldi viszonylatban — mennyiségében és az előállított termékek spektrumában, féleségében is sokat növekedett. A gyártás kiterjedt a gyógyszerészeti kémiai, növénykémiai, biokémiai, egységes összetételű és kombinált gyógyszerkészítmények, a gyógyszerkülönlegességek nagy számára. A gyógyszergyárak által előállított törzskönyvezett gyógyszerkülönlegességek egyre inkább vezető szerepet kaptak a gyógyszerellátásban, ennek jellegét és képét nagymértékben megváltoztatták. Mindezek alapján megállapítható, hogy a tudományos, műszaki, társadalmi fejlődés eredményeként a gyógyszerekkel kapcsolatos legfontosabb tevékenység, a gyógyszerkészítés új, nagyüzemi formákat kapott, új intézményekként jelentek meg a gyógyszergyárak. A fejlődés jelentős mértékben visszahat a gyógyszerekkel addig kizárólagosan foglalkozó gyógyszertárak munkájára (gyógyszerkészítés csökkentése), s egyidejűleg új tevékenységek (gyógyszerkutatás, gyógyszerismertetés) kerülnek előtérbe, ill. mások (gyógyszerellenőrzés) az addiginál lényegesen nagyobb jelentőséget kapnak. AZ ÁLLAMI GYÓGYSZERELLÁTÁS KIALAKULÁSA A társadalmi és gazdasági fejlődés mindig nagy befolyással volt és van ma is a gyógyszerészet, a gyógyszerellátás alakulására. A szocialista társadalmi és gazdasági rend alapjainak lerakása és építése új lehetőségeket adott a gyógyszerellátás számára is: megvalósult az állami gyógyszerellátás. A felszabadulás után az állami gyógyszerészet, gyógyszerellátás megszervezésére fokozatosan került sor. A gyógyszeripar 1948. évi államosítását 1949-ben követte a gyógyáru-nagykereskedelem, majd 1950-ben közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonba vétele. Kormányzatunk 1950-ben létrehozta az Egészségügyi Minisztériumot. Az egészségügyi miniszter hatáskörébe került a gyógyszerészet és a gyógyszerellátás valamennyi kérdése, ezen belül a gyógyszerek és gyógyítás célját szolgáló anyagok és készítmények minőségi ellenőrzésének elvi irányítása, forgalomba hozataluk engedélyezése, állásfoglalás a gyógyszerkészítmények gyártása és behozatala ügyében. Az államosított közforgalmú gyógyszertárak összefogására, működésük biztosítására és irányítására közigazgatási területenként (főváros és tizenkilenc megye) vállalatokat szerveztek. E megyei (fővárosi) vállalatokat az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alatt működő középirányító szerv, az Orszá-