Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Zalai Károly: A gyógyszerrel kapcsolatos tevékenységek és intézmények történeti fejlődése

tásában. Az egyetemi képzés változását hazánkban 1770-től napjainkig az 1. sz. táblázat tartalmazza. A gyógyszerészképzés ma már minden kulturáltamban egyetemen történik. A GYÓGYSZERKÖNYVEK KIADÁSA A tudományok fejlődését, a gyógyszertári munka szervezettebbé tételét szolgálták a gyógyszerkönyvek, melyek szerkesztésében — a gyakorló gyógyszerészek mellett (Müller, Jár may, Deér) — legnagyobbrészt az orvos-és gyógyszerészképzés professzorai (Than, Bókay, Winkler, Schulek) vettek részt. így a gyógyszerkönyveken keresztül is az egyetem irányítása jutott érvényre a gyógyszertári gyakorlatban. Hazánkban a XIX. század második feléig osztrák gyógyszerkönyvek (Pharmacopoea Austriaca Provincialis) alapján dolgoztak e gyógyszertárak. Az 1871-ben megjelent /. Magyar Gyógyszerkönyv, majd a továbbiak nyomán a ma hivatalos VL Magyar Gyógyszerkönyv

'-ig egyre inkább emelkedett a gyógyszerekkel kapcsolatos tevékenységek színvonala. A magyar gyógyszerkönyvekre vonatkozó adatokat a 2. sz. táblázat tartalmazza. 2, táblázat A magyar gyógyszerkönyvek fontosabb adatai Megnevezés Megjelenés éve A szerkesztő bizottság elnöke Cikkelyek száma Kémszerek és standardok száma Terjedelem (lapszám) Ph. Hg. I. 1871 Prof. Than Károly 513 46 581 Pg. Hg. II. 1888 Prof. Than Károly 514 60 716 Ph. Hg. III. 1910 Prof. Bókay Árpád 511 106 430 Ph. Hg. IV. 1934 Prof. Vámossy Zoltán 565 117 435 Ph. Hg. V. 1954 Prof. Schulek Elemér 820 553 1627 Ph. Hg. VI. 1967 Prof. Schulek Elemér (fi 964) Prof. Végh Antal (1964-től) 815 753 1546 HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ALKOTÁSA A gyógyszerészet fejlődését, egységesítését elősegítette a gyógyszerészi működést szabályozó jogszabályok alkotása és hatályba helyezése is. A már említett „Budai Törvénykönyv"-ön kívül nagyobb jelentőségűek a következők: /. Ferdi-