Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
TANULMÁNYOK - Zalai Károly: A gyógyszerrel kapcsolatos tevékenységek és intézmények történeti fejlődése
AZ EGYETEMI GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS BEVEZETÉSE Hazánkban, a török hódoltság után felszabaduló Magyarországon az egyetemi oktatás nagyon vontatottan alakulhatott csak ki. Többek között ennek tudható be, hogy az orvosi fakultás felállítását csak 1769-ben rendelte el Mária Terézia. A Kar megalakulásakor az orvostanhallgatók részére kötelezően előírt 5 tárgy (institutiones medicináé, praxis medica, anatómia, chirurgia, valamint botanica ac chimia) között az utolsó összevont tárgy lett végül is az egyetemi gyógyszerészképzés alapja Végh megállapítása szerint. [8] Hasonló következtetésre jut Dickmann [9], amikor megállapítja, hogy európai viszonylatban a gyógyszerészek szakmai képzése az egyetemi kémiai és botanikai előadások bevezetésével vette kezdetét. A gyógyszerészek kötelező egyetemi vizsgáztatását, egyetemi oklevéllel való ellátását Mária Terézia 1770-ben rendelte el. Ennek következtében az 1770/71-es tanévben a nagyszombati egyetem orvosi fakultásán már 2 gyógyszerészhallgató vizsgázott és kapott 1771-ben „magister pharmaciae" oklevelet. Az 1771/72-es tanévben 7 gyógyszerészhallgató vizsgázott le. Ezt megelőzően hazánkban a gyógyszerészek részben külföldi egyetemeken (Bécs, Pádua, Bologna, Krakkó, Utrecht stb.) szereztek oklevelet, részben gyógyszertárakban sajátították el a szükséges szakmai ismereteket. A gyógyszertári képzés esetében a tanítómester „felszabadította" a jelöltet és erről írást adott neki. Az egyetemi oktatás hazai megvalósítása egyrészt megadta az alapot a gyógyszerészeti tudományok hazai kialakulásához, másrészt lehetőséget teremtett az egységes gyógyszerészi gyakorlat kialakításához, hiszen ezt megelőzően a kiképzés gyógyszertáranként más és más volt. Az egyetemi gyógyszerészképzés fejlődésével egyre nőtt az egyetem szerepe és felelőssége a korszerűbb és egységesebb gyógyszerellátás megvalósí1. táblázat A magyar egyetemi gyógyszerészképzés fontosabb változásai Képzési idő Kötelező tantárgyak száma Kötelező vizsgák száma Időszak összesen ebből gy.tári gyakorlat ebből egyetemi oktatás Kötelező tantárgyak száma Kötelező vizsgák száma 1770—1850 7 év 6 év 1 év 4 4 1851—1891 8 év 6 év 2 év 4 4 1892—1913 7 év 5 év 2 év 9 8 1914—1939 7 év 5 év 2 év 11 9 1940—1948 6 év 2 év 4 év 24 21 1949— 4 Va év 7 2 év 4 év 26 34