Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Zboray Bertalan: A „Magyar Gyógyszerkönyv" száz éve

A gyógyszergyártó ipar megjegyzéseit és javaslatait egyenesen az Országos Közegészségügyi Intézethez küldte, úgyhogy ezekről csak A Gyógyszerész cik­keit olvasva dr. Bayer István 18 közleményéből értesülhetünk, aki a szerkesztő bizottság nevében és megbízásából annak a megállapításnak ad hangot, hogy a gyárak elfogadták a gyógyszerkönyv követelményeit a gyógyszer-alapanyagokkal és kiszerelt formáikkal szemben, sőt több ízben maguk ajánlottak újabb ellenőrző módszereket bizonyos újabb eljárások szerint készült anyagaikra. Az 5. Magyar Gyógyszerkönyv megjelenésével Schulek E. professzor és a szerkesztő bizottság nem fejezte be munkáját, azzal a meggondolással, hogy a tu­domány haladásával a gyógyítás módjai s ennek megfelelően a gyógyszerkészítés anyagai is szinte évről évre változnak. A gyógyszerkönyv cikkelyeinek pótlására és kiegészítésére vonatkozó munka tehát tovább folytatódott. A bizottság javas­latára az Egészségügyi Minisztérium az újabb kísérletes munkák elvégzésére külön laboratóriumot állított fel, mely mint az Egészségügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Osztálya kezdte meg működését, majd az intézmény az évek során az Országos Gyógyszerészeti Intézetté fejlődött. A pótkötet (Addendum 1958) szerkesztő bizottsági elnöke továbbra is dr. Schulek Elemér professzor, elnökhelyettese dr. Végh Antal professzor, míg titkára dr. Bayer István igazgató volt. A bizottság tagjai: dr. Bölcs Béla, dr. Halmai János, dr. Kedvessy György, dr. Mozsonyi Sándor, dr. Nikolics Károly, dr. Pan­dula Egon, dr. Rózsa Pál, dr. Vastagh Gábor és dr. Vitéz István voltak. A bizott­ság munkáját ezenkívül 31 tagú szakértői és tanácsadói csoport, valamint 22 tagú kutatócsoport segítette elő. A kötet beosztása követte a gyógyszerkönyv már ismertetett beosztását. Az ál­talános részben új vizsgálati módszerek mellett a biológiai meghatározások érté­keléséhez szükséges valószínűségi számítások alapismereteit is felvette. A kém­szerek száma 17-tel szaporodott a 21 kémiai, a 37 galenusi készítmény új cikkelye mellett, 28 készítmény előirata lényegesen, kettőé pedig teljesen megváltozott. Az Addendum újra szabályozta az ún. összeférhetetlen szerek (imcompatibilia) elkészítésének kérdését is. A (i. KIADÁSÚ MAGYAR GYÓGYSZERKÖNYV Az „Addendum" megjelenése (1958) megint csak nem jelentette a Gyógyszer­könyv-szerkesztő Bizottság munkájának befejezését. A gyógyszerészet haladásá­ért haláláig intenzíven dolgozó Schulek Elemér professzor az egészségügyi mi­niszter 1959-ben kelt rendelete alapján újból megbízást nyert, most már a 0. Magyar Gyógyszerkönyv kidolgozására. Munkatársai továbbra is Végh Antal elnökhelyettes és Bayer István titkár lettek. A szerkesztő bizottság 5 albizottság­ban dolgozott: 7. kémiai albizottság (elnök: 1904-ig Schulek Elemér, utána Végh Antal), 2. Galenusi albizottság (elnök: Mozsonyi Sándor), 3. Farmakognoziai al­bizottság (elnök: Halmai János), I. Biológiai és farmakológiai albizottság (elnök: 18 Bayer István: Megjegyzések a Gyógyszerkönyvhöz. A Gyógyszerész, 1955. 198.

Next

/
Thumbnails
Contents