Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
TANULMÁNYOK - Zboray Bertalan: A „Magyar Gyógyszerkönyv" száz éve
Issekutz Béla), -5. Mikrobiológiai albizottság (elnök: Alföldy Zoltán), A bizottság által felkért szakértők száma 55-re szaporodott, míg a kísérletes munkában 4 országos intézet, 9 egyetemi intézet, 5 vállalati laboratórium, a gyógyszertár-vállalatok és több gyógyszertár laboratóriuma vett részt. Az új gyógyszerkönyv, az időközben elhunyt Schulek professzor szellemi hagyatékának megfelelően, mind felfogásban, mind a kivitelezésben követi az 5. Gyógyszerkönyvben foglaltakat, sőt, ahol a változtatás nem látszott szükségesnek, támaszkodik is elődjére anélkül, hogy ismétlésekbe bocsátkozna. Újításnak számít az a tény, hogy a vény szerinti előírás nyomán történő gyógyszerkészítésnek csak általános szempontjai kerültek be a gyógyszerkönyvbe, míg a részletes szabályozás e téren a szabványos vényminták („Formuláé Normales") megjelenésével fog megoldódni. A gyógyszerkönyv beosztása sem változott lényegesen: az I. kötet tartalmazza a gyógyszerek készítésére, minőségére, eltartására vonatkozó szabályokat, de eltérés az, hogy a kötet függelékeként szereplő táblázatok és az elsősegélynyújtási utasítások külön, nagy alakú kötetben (IV.) kerültek kiadásra. A kémiai készítményekkel foglalkozó II. kötetben eltérés az, hogy a törzsoldatok, hígított savak, melyek eddig a II. kötetben az alapanyag cikkelyei után szerepeltek, most mint galenusi készítmények átkerültek a galenikumok közé (III. kötet). A kémiai készítmények száma ugyanakkor megszaporodott az eddig külön fejezetben tárgyalt zsiradékok és viaszfélékkel, illetve az illóolajokkal is. Figyelemre méltó újítása a gyógyszerkönyvnek az is, hogy az eddig a biológiai és mikrobiológiai vizsgálatoknál összehasonlításra használt standard anyagok mellett a fizikai, illetve fizikai-kémiai vizsgálatokhoz is kb. 40-féle standard anyag használatát írja elő. A gyógyszerkönyv nagy gondot fordít valamennyi gyógyszerül használt anyag stabilitására. Ennélfogva olyan galenikumokat, amelyek nem tarthatók el l évig, nem is vett fel a hivatalos anyagok sorába, hanem azokat a Szabványos Vényminták (Fo—No) közé sorolta. Általában minden gyári készítmény csak 5 éven belül használható fel, azon túl csak újabb stabilitási vizsgálat után, kivéve azokat a gyógyszerkészítményeket, melyeknél az újraellenőrzés már 1 év után kötelező. A gyógyszerkönyv új cikkelyei közül külön említést érdemelnek az újonnan felvett „Radioaktív izotóp készítmények" (4) és a „Vérkészítmények" (4) cikkelyei. A korábban megjelent gyógyszerkönyvek ismertetése után mindannyiszor figyelemmel kísértem a szaklapokban megjelent és az érdekeltek véleményét tükröző cikkeket. A hatodik gyógyszerkönyv szerkesztő bizottsága ezen a téren is újítást hozott. Az elkészült gyógyszerkönyv — mint ismeretanyag — életbe lépéskor már nem volt ismeretlen a gyógyszerészek előtt, nemcsak azért, mert a véleménynyilvánításban és a gyakorlati kipróbálásban a szakértők minden eddiginél nagyobb számban vettek részt, hanem azért is, mert a szerkesztő bizottság Végh Antal prof. és dr. Nikolics Károly szerkesztésében egy olyan részletes és tankönyvszerű beosztású könyvben 19 adta át az egyes cikkelyek magyarázatát az 19 Végh Antal—Mikolics Károly : A VI. magyar Gyógyszerkönyv új szempontjai. Bp. 1 !)(i8. (Orvostovábbképző Intézet, jegyzet.)
