Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)
TANULMÁNYOK - Zboray Bertalan: A „Magyar Gyógyszerkönyv" száz éve
stb.) terjed ki, míg a készítmény hatásosságáért az engedményes (gyártó) viseli a felelősséget. Az előző és az általános tudnivalók után, amelyek már tartalmazzák a gyógyszerek állandói meghatározására alkalmas módszereket is, felsorolja a gyógyszerkönyv a kimaradt régi, az újonnan felvett és a megváltozott elnevezéssel szereplő anyagok és készítmények neveit. Mint a fenti táblázatból látható, a vegyi készítmények száma (200) tovább emelkedett, míg a növényi eredetű anyagok száma (97) tovább csökkent. A galenikumok száma (210) nem változott lényegesen, míg a fejezetek száma Összesen 504, emelkedést mutat. A korabeli szaklapokat olvasva feltűnik, hogy a gyógyszerkönyv megjelenését — főleg a vidéki, ún. törpegyógyszertárak tulajdonosai — némi aggodalommal fogadták. Ez az aggodalom abból eredt, hogy a gyógyszerkönyv több olyan készítményt tett hivatalossá, amely állami ellenőrzés mellett, a gyógyszertárakban készült, s ezzel a „specialitás"-ok hivatalosan is bevonultak a gyógyszertárba, csökkentve ezzel a gyógyszerész, gyógyszerkészítő ún. „kisipari" tevékenységét. Voltak azonban olyan vélemények is, Ferencz István,™ Thury Andor 11 (Kiskunfélegyháza), Imreh Jenő 1 ' 0 (Újhartyány), hogy a gyógyszerész korszerűsítse laboratóriumát, szerezze be az új eszközöket: tablettaprés, ampullatöltő stb., szóval rendezkedjen be tabletták és ampullás anyagok gyártására, mert ezeké lesz a jövő! Hogy e jóslat mennyire bevált, ezt a mai gyógyszerész-társadalomnak nem kell külön bizonyítani. Érdekes, hogy a Vegyipar 16 című iparpártoló szaklap hiányolta a latin nyelvű szöveg külön kiadását s a vizsgáló módszerek szerény, s csak a gyógyszertárak laboratóriumi berendezettségéhez igazodó voltát. A történelmi hűség kedvéért meg kell említeni, hogy az 1935. január 1-én életbe lépett 4. gyógyszerkönyv hatályossága alig terjedt ki négy-öt évre, mert alighogy befejeződött a gyakorlati gyógyszerészet átállása az új előiratú gyógyszerek készítésére, az 1939-ben kitört 2. világháború, majd az ország háborúba sodródása egyre jobban megnehezítette az alapanyagok beszerzését és a készítmények előállítását, úgyhogy rövidesen az Országos Közegészségügyi Intézet — mint az időben a gyógyszertárak szakmai ellenőre — által kiadott „pótlási jegyzékek" lettek az irányadók a legtöbb készítmény elkészítése, illetőleg forgalomba hozatala szempotjából. AZ 5. KIADÁSÚ MAGYAR GYÓGYSZERKÖNYV A 4. kiadású gyógyszerkönyv minden, már említett nehézség ellenére, húsz évig volt használatban. Ezek az évek nemcsak a nemzet életében, hanem a gyógyszerészeiben is gyökeres változásokat hoztak. Az államosítás következtében nem18 Ferencz István: A specialitás kérdés. Gyógyszerészi Közlöny, 1934, 261. 14 Thury Andor: Hozzászólás a specialitás kérdéshez. Gyógyszerészi Közlöny, 1934. 304. 15 Imreh Jenő : Az új Gyógyszerkönyv követelményei és a falusi gyógyszerész. Gyógyszerészi Közlöny, 1934. 384. 16 Az új magyar Gyógyszerkönyv kritikája. Gyógyszerészi Közlöny, 1934. 314.
