Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 71-72. (Budapest, 1974)

TANULMÁNYOK - Zboray Bertalan: A „Magyar Gyógyszerkönyv" száz éve

a bizottság: Winkler Lajos prof, (kémia), Jakabházy Zsigmond prof, (farmako­gnózia) és Deér Endre (gyógyszerészet) végezte, Mágócsy-Dietz Sándor és Bu­garszky István egyetemi tanárok, továbbá Matolcsy Miklós egyet. c. rk. tanár, valamint az Országos Közegészségügyi Intézet kémiai osztálya (Schulek Elemér) bevonásával. A latinra fordítást ismét Ernyey József, a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának igazgatója végezte, de a latin szöveg csak kisebb példányszámban, főleg a külföldiekre való tekintettel és azok használatára készült. Az új gyógyszerkönyv alapelveiben nem sok változást hozott, így pl. a vizsgá­latoknál továbbra is csak a szerényebb laboratóriumi berendezettséget igénylő — tehát gyógyszertárban is elvégezhető — módszereket és eszközöket tett hiva­talossá. Időközben hazánk is elfogadta a brüsszeli II. Nemzetközi Egyezmény (1925) határozatait, s ezek kihatással voltak a gyógyszerkönyv rendelkezéseire is. így a gyógyszeranyagok hosszú és kémiai összetételükre utaló elnevezése (pl. Phenyl­dimethylpyrazolonum) helyett rövidített (Azophen) nevet vett használatossá, a védett név (Antipyrin) helyett, míg ez utóbbiakat a synonimák között tüntette fel. Továbbra is fenntartotta a gyógyszerkönyv azt az elvet, hogy szirup formájú és bevételre kész olyan gyógyszeroldatokat (Syr. Calc. hypophosphor., Mixt, chloralo-bromat.) tett hivatalossá, melyek a védjegyzett nevű és drágább gyári készítmények pótlására szolgáltak. E célból többféle tabletta (új néven: Compri­mata) lett hivatalossá, a készítő gyógyszerész tartalmi ellenőrzése és felelőssége mellett. Említésre érdemes, hogy a Cylindri sublimati helyett, mellyel — hasz­nálatba vétele óta — számtalan mérgezés történt, hatása szempontjából egyenlő értékű Chlorogenium- (bensolsulfonamid Na) -tablettát tett hivatalossá. A gyógy­szerkönyv több, az orvosi gyakorlatban injectio formájában alkalmazott gyógy­szer steril ampullában való tartását rendelte el. Új készítményként szerepelt né­hány hormonkészítmény (Sol. adrenalini, Sol. extr. Hypophyseos) is. Ezeket, valamint a Solut. insulini-t, a Digitalis foliat, továbbá az arsenobenzol-készít­ményeket (pl. Revival) az Országos Közegészségügyi Intézet ellenőrzését feltün­tető csomagolásban kellett készletben tartani, illetve forgalomba hozni. A nem­zetközileg egységes értékű készítmények megjelölését az eddigi F. I. ( = Formula Internationalis) helyett, P. I.- ( = Praescriptio Internationalis)-re változtatta. A védjegyzett gyógyszer-különlegességek nevei a synonimák között V. N. ( = vé­dett név) megjelöléssel szerepelnek. A gyógyszerkönyv a sók elnevezésénél to­vábbra is a hazánkban használatos megjelölést (pl. Kalium jodatum) használja, szemben a nemzetközi megállapodás által elfogadott (Kalii jodidum) elnevezés­sel. A legnagyobb adagok (maximalis dosis) túllépése esetén a rendelő orvost kö­telezi az ilyen adag számmal és betűvel való kiírására, s emellett a rendelő orvos újabb aláírásának (kézjegy) alkalmazására. A gyógyszerkönyv első ízben emléke­zik meg a gyógyszer-különlegességek s általában a zárt csomagolásban forgalom­ba hozott gyári készítmények kiszolgálásáról. Eszerint a gyógyszerész felelőssége csupán az anyagok szemmel látható változtatásaira (zavarosodás, penészedés stb.), valamint a csomagolt gyógyszer sértetlenségére (törés, repedés, átnedvesedés

Next

/
Thumbnails
Contents