Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
FOLYÓIRATOKBÓL - Journal of the History of Medicine and Allied Sciences, 1971 — 1972. (Némethy Ferenc)
lét eredetiben és angol fordításban, bevezetővel ellátva közli P. H. Barrett és A. F. Corcos ( A Letter from Alexander Humboldt to Charles Darwin, p. 159—172.). Hal Downey (1877—1959), Amerika mind ez ideig legnagyobb morfológiai hematológusa 1910—11-ben tanulmányúton járt Németországban. A berlini egyetemen A. Pappenheim, Strassburgban pedig F. Weidenreich professzor laboratóriumában dolgozott. Tapasztalatairól részletes levelekben számolt be minneapolisi tanárának, H, C. Nachtriebnak. O. P. Jones a minnesotai egyetem levéltárában megtalált kilenc levélből közöl szemelvényeket (Hal Downey's Hematological Training in Germany, 1910—11. p. 173—186.). A frenológia megalapítójának, F, J, Gálinak tanítványa és sokáig szerzőtársa, Johann Christoph Spurzheim 1832 augusztusában előadókörútra érkezett az Egyesült Államokba. (A. A. Walsh : The American Tour of Dr. Spurzheim. p. 187—205.) New Yorkban, New Havenben és Bostonban tartott nagy sikerű előadásokat, de hamarosan megbetegedett, s november 10-én meghalt. Bostonban temették el, koponyáját a bostoni Harvard Orvosi Főiskolában őrzik, hagyatékáról leltárt készítettek. A kordobai Averroes (1126—1198) a középkori orvosok többségével szemben azt tanította, hogy a retina — s nem a szemlencse — a szem fényérzékelő része. B, S. Eastwood egy korábbi közleményével vitatkozva H. M. Koelbing azt bizonyítja, hogy Averroes nézete nem valamiféle új felfedezés eredménye volt, hanem egyszerűen Arisztotelész tanításának következetes alkalmazása. (Averroes' Concepts of Ocular Function — Another View. p. 207—213.) Vol. 27. No. 3. Az amerikai sebészképzés egészen a 20. század elejéig meglehetősen alacsony szinten állt. Ezen akart segíteni a chicagói Franklin H. Martin 1913ban az American College of Surgeons (ACS) megalapításával. Ez a testület a legkiválóbb sebészek összefogását és továbbképzését volt hivatva szolgálni. (P. D. Olch : Evarts A. Graham, The American College of Surgeons, and the American Board of Surgery, p. 247— 261.) Evarts A. Graham, akit 1932ben választottak az ACS alelnökévé, a testület tekintélyének emelése céljából a gyakorló sebészek hátrányára inkább az egyetemeken oktató sebésztanároknak akart nagyobb teret biztosítani a testület vezetőségében. Elnöksége idején elősegítette az ACS-en kívül más sebésztársaságokat is magában foglaló Board of Surgery-nek létrehozását. A középkori Európa elmegyógyászatával foglalkozik S. W. Jackson tanulmánya (Unusual Mental States in Medieval Europe. I. Medical Syndromes of Mental Disorder : 400—1100 A. D. p. 262—297.). Először Hippokratész, Galenus, Soranus, trallesi Alexander és aeginai Pál művei alapján ismerteti a korai középkorban számon tartott fő elmebetegségek közül a phrenitist, a melancholiát és mániát, a kisebb jelentőségű szindrómák közül pedig a lykantrópiát, incubust (lidércnyomást), a szerelmi őrületet, a megszállottságot és az effemináltságot (homosexualitást). Tanulmánya második részében a felsorolt tünetek alapján megkísérli elhelyezni az előbbi betegségeket a modern elmegyógyászat kategóriáiban.
