Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

FOLYÓIRATOKBÓL - Journal of the History of Medicine and Allied Sciences, 1971 — 1972. (Némethy Ferenc)

A középkori leírásokban három elemet különböztet meg: antik orvosi hagyományt, keresztény elemeket és a pogány természetfölöttiség maradványait. Az izmoknak nemcsak a test mozgatásában van szerepük, hanem az érzékelésben is: a fájdalom és fáradtság, a súly és az ellenállás, a mozgás és a helyzet érzékelése az izmok összehúzódása következtében jelentkező ún. izomérzetek (muscular sense, Muskelsinn, Kraftsinn) segítségével történik. Az izomérzetek fiziológiai leírásában jelentős munkát végzett az angol Henry Charlton Bastian (1837—1915). (E. G. Jones : The Development of the „Muscular Sense" Concept during the Nineteenth Century and the Work of H. Charlton Bastian. — p. 298—311.) A X. Nemzetközi Orvoskongreszszust 1890-ben Berlinben tartották Virchow elnöklete alatt. (P. M. H. Mazumdar : Immunity in 1890. — p. 312—324.) Az előadások és a kongresszust követő szakirodalmi vita középpontjában az immunitás kérdése állott. A vitában J. Lister, R. Koch, Mecsnikov, Brouchard, Behring és Kitasato fejtették ki nézeteiket. Az ószövetségi szentírás két halotttámasztási leírását (Elizeus próféta és a sunami asszony fia ; Illés próféta és a száreptai özvegy fia), Judit könyvének egy megjegyzését (Jud. 8:3) és Áron fiainak, Nadabnak és Ahiunak halálesetét (3 Móz. 10:2) már a Talmudban több rabbi napszúrással magyarázta. Erről tudósít F. Rosner (Sunstroke in the Bible and the Talmud. — p. 326— 328.). Henry G. Mautner, a bostoni Biokémiai és Farmakológiai Intézet vezetője elmarasztaló kritikát közöl Issekutz Béla „Die Geschichte der Arzneimittelforschung" c. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971) könyvéről. Vol. 27. No. 4. Hangulatos cikkben búcsúzik a laptól eddigi szerkesztője, Miss Elizabeth H. Thomson és társszerkesztője, Miss Madeline E. Stanton. (A Change in Editors: Hail and Farewell. — p. 367—372.) Egyben bemutatja az új szerkesztőt, Dr. Leonard G. Wilsont, sőt rövid összefoglalást ad a folyóirat múltjáról, és tanulságos betekintést enged a szerkesztőség munkájába. Dr. L. G. Wilson — akinek szerkesztésében az 1973. januári szám megjelenik — jelenleg a minnesotai egyetem orvostörténész profeszszora s az ottani orvostörténeti intézet vezetője. A kanadai Ontarióban született, a torontói egyetemen 1949ben végzett mint biológus, 1958-ban a wisconsini egyetemen filozófiai doktorátust tett. Ezután több egyetemen adott elő orvostörténelmet, 1906-ban pedig ő rendezte sajtó alá Dr. John F. Fulton „Válogatott előadások a fiziológia történetéről" c. munkájának második kiadását. Speciális kutatási területe Sir Charles Lyell életműve, akiről több könyve jelent meg. (Charles Lyell [1797—1875] angol geológus, londoni egyetemi tanár, a Royal Society elnöke, aki Darwin könyvének kiadását szorgalmazta. Földtani műveken kívül az őskori emberi leletekről írt könyve nevezetes. Társszerkesztője a Tudományos Életrajzi Lexikonnak (Dictionary of Scientific Biography). 1961-től 1968-ig a Journal of the Hist, of Med. szerkesztő bizottsági tagja volt. A Journalt egyébként Henry Schumann alapította 1946-ban. Eddigi szerkesztői: Dr. Georg Rosen (1946—1952), Dr. John F. Fulton