Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
FOLYÓIRATOKBÓL - Journal of the History of Medicine and Allied Sciences, 1971 — 1972. (Némethy Ferenc)
A könyv nem a Johnson-féle értelemben vett életrajz. Tíz. időrendbe sorakoztatott fejezetből áll, tartalmas lábjegyzetekkel ellátva, gazdagon illusztrálva. Űj anyagot is tartalmaz, és világos tájékoztatást ad egyébként nehezen hozzáférhető adatokról. Szerkezete és az egyes fejezetek esszé-jellege következtében a könyv több információt nyújt, mint a szokásos életrajzok .. , Azokat, akik már ismerték Semmelweist, egy csomó új ismerettel gazdagítja, azoknak pedig, akik eddig járatlanok voltak a Semmelweis körüli vitában, jól áttekinthető és az eddigieknél teljesebb képet ad" (p. 100— 108.). Vol. 27. No. 2. 1972. január 30-án 79 éves korában halt meg Richard Harrison Shryock, az amerikai orvostörténetírás egyik kiválósága. Owsei Temkin írt róla nekrológot (131—132.). Shryock 1893. márc. 29-én született Philadelphiában. Iskoláit szülővárosában végezte. Az I. világháborúban az amerikai hadsereg egészségügyi alakulatánál, a II. világháborúban a partvédelmi osztagnál teljesített szolgálatot. Amerikai történelemből doktorált a pennsylvaniai egyetemen. Több egyetemen (Ohio, Duke, Pennsylvania) oktatott, majd 1949-től 1958-ig a John Hopkins Orvostörténeti Intézet igazgatója volt, végül nyugalomba vonulásáig az Amerikai Filozófiai Társaság könyvtárosa. A Tudománytörténeti Társaság és az Amerikai Orvostörténeti Társaság elnökévé választotta. Kitüntették a H. Welch-éremmel. A Nemzetközi Orvostörténeti Akadémia tb. elnöke volt. Henry Sigeristtel együtt ahhoz az orvostörténeti iskolához tartozott, amely az orvostörténelmet a társadalom- és művelődéstörténet szerves részeként kívánta művelni, de míg Sigerist a szoros értelemben vett orvostörténelemből kiindulva kutatta az orvostudományra ható egyéb erőket, Shryock — akinek különleges érdeklődési területe a történeti jellegű társadalomtudomány volt — a fordított irányban haladt: az egyetemes művelődés- és társadalomtörténet felől közelítette meg az orvosi kérdéseket. Legutóbb 1970 májusában tartott előadást az Amerikai Orvostörténeti Társaság Garrison-emlékülésén Benjamin Rushról. (Lásd: Bulletin of the Hist, of Med. 1971. 45. k. 6. sz. 507—552.) A Journal of the Hist, of Med. 1968. évi januári számát teljes egészében Shryock munkásságának méltatására szentelte. (NB.: Welch-érem: William Henry Welch [1850—1934] baltimore-i pathologus emlékére alapított kitüntetés.) A windsori királyi könyvtárban őrzik Leonardo da Vinci anatómiai rajzait, amelyek alapján az európai fiziológiai úttörőjének nevezi őt K. D. Keele (Leonardo da Vinci's Studies of the Alimentary Tract, p. 133—144.). Leonardóban nemcsak a képzőművészet, hanem a mérnöki tudományok óriását is tiszteljük. Művészi és mechanikai érdeklődése egyaránt az emberi szervezet behatóbb tanulmányozására sarkallta. Érdekes a sorrend: a térbeli ábrázolás problémái először a szem szerkezete iránt keltik fel benne az érdeklődést; az emberi test mozgásának tanulmányozása révén jut el az izmok anatómiájához, végül egy személyes élmény teszi kíváncsivá az emésztőcsatorna szerkezetére. Leonardo az 1500-as évek elején a firenzei S. Maria Nuova kórházban lakik, s itt egy 100