Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Gruber, G. B.—Stöbbe, H.: Zur Geschichte der Ärztevereins Göttingen(Szemkeő Endre)

nőgyógyászat, sebészet, gyógyszertan, élettan, kardiológia, gyermekgyógyászat, genetika, ideggyógyászat és idegsebészet területén elért jelentős angolszász teljesítményeket. Egyik legjelentősebb tanulmány a kötetben Ruth G. Hodgkinson írása a 19. századi angol orvostudomány és orvosi gyakorlat szociális körülményeiről. A kötetnek magyar vonatkozásai is vannak. A szülészet és nőgyógyászat területén elért angolszász eredmények ismertetésénél (148—49. p.) Oliver Wendell Holmes és a „bécsi" Semmelweis érdemeit elismerik a gyermekágyi láz leküzdésében, de kiemelik az Aberdeenben 1787-ben és 1788-ban megjelent Gordon-féle tanulmányokat a gyermekágyi lázról, melyekben a szerző hangsúlyozza a gyermekágyi láz epidémiás voltát, de nézeteire nem figyeltek fel eléggé. Gordon— Holmes és Semmelweis érdemei mellett az asepsis bevezetése területén kiemelik Lister szerepét, aki elvei elfogadtatásával elérte, hogy fokozatosan csökkent a gyermekágyi láz mortalitása. Sajnálatos, hogy a legújabb magyar és nemzetközi Semmelweis-kutatás eredményeit még angolszász vonatkozásban sem vette eléggé figyelembe a tanulmány szerzője. A biokémiai előrehaladásról szóló fejezetben megemlékeznek a magyar SzentGyörgyi Albert professzorról, akinek először sikerült izolálnia a C-vitamint, de a C-vitamin szerkezetének meghatározása és a szer szintetizálása angol kutatók négyéves munkájának az eredménye lett. Mind orvosok, medikusok, mind orvostörténészek haszonnal forgathatják e kötetet, melynek kitűnő szerkesztői munkáját William C. Gibson végezte; a kiadás a Wellcome-kiadványok megszokott magas színvonalán jelent meg; kár, hogy nem illusztrált. Az eligazodást az olvasó számára megkönnyíti a jól szerkesztett névmutató. R. Harkó Viola Gruber, G. B.

—Stöbbe, H. : Zur Geschichte der Ärztevereins Göttingen. Göttingen, Ärzteverein, 1971, S. 24, T. 1. Göttingen város orvosai 1971-ben ünnepelték a Göttingeni Orvosszövetség centenáriumát. Ebből az alkalomból jelent meg a szövetség rövid története, melyet két göttingeni orvos levéltári kutatásaik segítségével írt. Ez a kedves és hálás feladat egyúttal bizonyos nehézségekkel is járt, mivel 1903-ban az addigi jegyzőkönyvek egy tűzvész során elpusztultak. Forrás azonban maradt elegendő a városi egészségügyi iratok között, s más egyesületi akták is megmaradtak — ezek főleg a város higiéniájával kapcsolatos (szemételtakarítás, vízszennyezés, járványok stb.) iratok. 4 héttel a Frankfurtban aláírt francia—német békekötés után és Hannover — s vele Göttingen — Poroszországhoz csatolásának 5. évében, 1871. június 6-án 16 orvos alapította meg a Göttingeni Orvosegyesületet. Az ilyen fajta szövetségeknek már volt Németországban történelmi háttere, hiszen már jóval korábban alakultak orvosi szövetségek, egyesületek és társaságok, melyek először ragadták ki az orvost a magányosságból. Tagjaik kölcsönösen kicserélték véleményeiket, öntudatosan felléptek közös érdekeik védelmében, és tevékenységüket a