Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

ADATTÁR - Bosnyák Sándor: Adalékok a moldvai csángók népi orvoslásához

monták, kaprot tettek belé, kapormagot. Nem tutta, hogy tetű, s megitta. Hát tuggya Isten, attól-e, de eltűnt a betegség neki. (17) Aki sárigságba vót, annak csináltak viaszpoharat, és abból kilenc nap kellett igyék, minden nap kilenccer kezdetlen pálinkát. Az olyan pálinka, akiből még senki sem ivott. S akkor meggyógyult a sárigságból. (12) Mikor valaki sárgaságba vót, akkor vót olyan gyapár virág, sárga gyapárvirág. Itten Magyarországon nincs. Akkor megfősztük aszt a gyapárvirágot, s annak a levit attuk annak a betegnek. (9) A sárgaságot az ember a rossz koszttól kapja. Én sárgaságba vótam, elmentem az orvoshoz, és akkor aszt monta, hogy tojást főve, de lágy tojást, és tiszta vörös bort inni. És akkor a tojás és a bor kihajtotta a sárgaságot belőlem. (15) Tiszta feteke tyúkot, kibe nincs egy szál más toll, csak feteke, levágják, s a renzáját a zúzáról leveszik, megszáríttyák, megtörik, s beteszik pálinkába, s megisszák. A renza, az a sárga, a zúza belsejében. (7) A nővérem beesett vót sárgaságba. Csináltak ilyen viaszpoharat, s akkor vót ulyan sárga galagán, valami régi pénz, sárga vót, akkor lereszelték, s akkor viaszpohárba tették, s akkor itatták meg a betegvei. De nem tudom, vízbe itatták-e, vagy pálinkába? (5) Szamárköhögés, A szamarat megleszik, amikor szarik, sz mikor aszt kitette, akkor oda isz ménen, sz felveszi, megszáríttya, sz akkor avval megfüsztölődik, sz attól elhagyja. De úgy veszi fel, hogy mikor szarik a szamár, mingyá viszafordul, sz akkor, mikor meglátta, akkor az nem használ. Aszt meg kell lessze, mikor ő kitette, akkor ott isz légy, sz vedd isz fel! (4) Vót ilyen szamártüske, s kiásták annak a gyükerit, s megfőszték, s aszt itta teának. (5) A szamárköhögést úgy tuttuk gyógyítani, asz monták, hogy szamártejet kell adni a gyereknek. S hogyha az sem használ, akkor van ilyen virágvasárnapján szentelt pimpó, s akkor azok a szentelt virágok, akkor azokval kell füstölni, s még szamártrágyával. S ha még as se használ, akkor, asz monták, hogy a szamarakat, ahol megitassák a vályúba, s ami visszafoly a szájukból víz, akkor aszt kell a gyerekvei megitatni, s megfürdetni benne, hogy elteljék. (8) Szédülés, Ha valaki szégyült, akkor megcsinyáták aszt a füstöt lisztből. A lisztet meggyújtották, a fejit az embernek leterítették egy szőnyegvei, asztán aszt a füstöt felszipta, s akkor használt. (12) Ha szégyült, akkor fősztek burustyánt, olyan nagy levele van, abból fősztek feredőt, abba belétették aszt az embert, aki beteg vót, abba a feredőbe, és leterítették a fejit, hogy a gőz járja át a fejit, s akkor aszt monták, hogy attól meggyógyul, attól a burustyántól. ( 12) Megsószták a bort, béatták nekem, s elhagyott a szégyülés. (7) Székrekedés, Csombor magot, akkor még ilyen mustármagot esszetörtem, s mézbe betettem, s terpentyint, s csináltam egy borivó pohárval, s abból vettem egy morzsát minden reggel. S az használt, de az nagyon csíp. (7) Szümőcs, Aszt monták, ha ujjval így megszámolják a csillagokat, akkor ulyan szümőcsök lesznek a kézire, vaj a lábaira. Én mikor lyány vótam, akkor nekem az egyik lábamon annyi sok vót. Akkor asz monták, hogy törjek essze jó fokhagymát sóval, s kössem bé. Eccer megtörtem este, lábat mostam, megtörtem fokhagymát sóval, megdörzsöltem. Hát télbe vót, harisnyába jártam mindig,