Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
lett a reményeket is visszavetette. Az egyetemek iránti „érdektelenség" a kilátástalanság egyik hatása volt. 1852 óta az egyetemek kötelessége volt tanári és tanulói statisztikát közölni, így viszonylag pontos adatok maradtak fenn, és összehasonlíthatók a birodalom egyetemei. 1852 és 1855 között, a három téli félévet nézve, a pesti egyetemen 15 százalékos volt a hallgatói létszám emelkedése, míg a birodalom összes többi egyetemén — a bécsit leszámítva — a hallgatók létszáma csökkent. Az olmüci egyetem végül meg is szűnt hallgatók híján. Az évtized során így alakult a hallgatók létszáma: 1851 1857 1860 Bécs 2416 2925 2612 Pest 695 838 974 Prága 1480 1078 1093 Pádua 1574 1348 827 Lemberg 699 608 607 Krakkó 240 216 403 Grác 457 302 322 Innsbruck 218 211 299 103 A birodalmi centralizáció tudományos és oktatási vetületének tekinthetjük a bécsi egyetem tanulói létszámának gyarapodását 1857-ig. Ezt látszik alátámasztani, hogy a centralizáció gyengülésének pillanatában, 1860-ban azonnal visszaesik a birodalmi székhelyen tanulók száma a többi egyetem javára. Ez alól csak a rohamosan sorvadó páduai egyetem volt kivétel. A birodalmon belül, mint olasz egyetem, érthető módon semmi vonzerőt nem képviselhetett a mind sikeresebben előretörő olasz egységmozgalom idején, különösen nem Ausztria Solferinónál elszenvedett veresége (1859) után. A lembergi egyetem stagnálását ugyancsak helyzete determinálta : lengyel és orosz lakosságú vidéken, a nagyon távoli Bécs által vezérelve valójában sem az államnak, sem hatókörzete nemzetiségeinek igényeit nem elégíthette ki. A pesti egyetemi hallgatók létszámemelkedésénél figyelembe kell vennünk, hogy 1855-ben a hallgatóknak közel fele joghallgató volt. A jogakadémiák átszervezése következtében a joghallgatók számának gyors növekedése biztosította a teljes egyetemi hallgatóság gyarapodását, míg a többi kar hallgatóinak száma — hasonlóan a birodalom más egyetemeinél tapasztaltakhoz — Pesten is fogyott. 10 ' 1 Magyarországon a nemzeti nyelvű és szellemű oktatás háttérbe szorításával 103 A tanári kar létszáma 1855-ben: Bécs 133 Prága 102 Pest 74 Adalék a pesti tudomány egyetem , . . i. m. PN 1855. 78 — 79., 83., 90., 92, ; Kőnek i. m. 462. 104 Adalék a pesti tudomány egyetem . .. i. m.
