Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
összefüggött, hogy a birodalom más részeire vonatkozó rendeleteket — legfeljebb lényegtelen módosításokkal — adta ki Thun. Bár nem mulasztotta el, hogy az egyes kibocsátványok előtt ki ne kérje a pesti egyetem véleményét, a vélemények azonban — a diktatórikus rendszer természetéből és a személyek kiválogatásából eredően — általában helyeslőek voltak. Jellemző, hogy Thun 1850. november 25-én külön megköszönhette a pesti egyetemnek rendeletei buzgó végrehajtását, így teljesen formálisnak kell felfognunk a véleménykérést. 105 A továbbiakban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az alapvető rendeletek mind ideiglenesen adattak ki, megszabott kipróbálási idővel. A szüntelen bizonytalanság ugyancsak nem tett jó szolgálatot a reformok megvalósulásának. Az orvosi karról nagyrészt az egész egyetemnek megfelelő képet alkothatjuk. A kezdetleges klinikai állapotok elriasztották a tanulókat, s ezen csak enyhíteni tudott a néhány elsőrangú tudós-tanár. A Pesti Napló nyíltan megírta (a sebészekkel kapcsolatban) : „nem csoda tehát, ha ily tekintélyes tanerőknél, párosulva birodalombeli székvárosban kínálkozó tansegédeszközöknek, jelesen a kórházak, boncztermek, gyűjtemények és számtalan észleleti segédszerek nagyszerűségével, oly szembetűnő számaránytalanság mutatkozik az ottani s itteni hallgatóság közt.. ." 10R A pesti orvosi kar egyébként is hátrányos helyzetben volt a bécsi és prágai egyetemmel szemben. Pesten végzett orvosoknak, ha a birodalom Lajtán túli részein akartak gyakorlatot folytatni, újabb szigorlatot kellett letenniük! Méltán követelte 1800-ban az Orvosi Hetilap, hogy: „. . . itt az idő, hogy egyetemünk ugyanazon és ugyanannyi dotatióban, ugyanazon taneszközökben, és ugyanazon előnyökben kezdjen részesülni, minőket a bécsi és prágai egyetemek eddig élveztek, és tettleg élveznek : ne korlátoltassék az egyetem a fensőbb hatóságok által tudományos elvei szerinti cselekvéseiben ; — ne hozassanak az egyetemi tanárkarok tudtán, sőt megegyezése ellen kormányi határozatok oly tárgyban, mely fölötti véleményezés az egyetem szakértőségét illeti (erdősori közkórház), — egyenlő orvosgyakorlati jog adassék mindenütt az egyetemünkben képzett orvostudoroknak, hogy mit orvostudori oklevelük megad, ne csak írott szóval — hanem tettleg jusson birtokunkba." 1061 * Az ország egészségügyi viszonyait tekintetbe véve, a gyakorlati orvosképzés nagy jelentőségű lett volna. De még ezt — nemhogy a tudósképzést — sem tudta az új oktatási rend megvalósítani. Az 1849. június 26-ról kelt császári rendelet 15. paragrafusa rendelkezett az egészségügyi személyzetről. A helytartóságok mellé állandó orvosi bizottmányok, a kerületi kormányokhoz kerületi orvosok, a járásokban pedig járási orvosok alkalmazását rendelte el. 107 A Rückblick VII. fejezetében büszkén sorolta fel az egészségügy terén elért eredményeket: a törvényszéki orvoslás szabályozását, a községi orvosi hivatal (Communalärzten) részleges rendszeresítését és teendőinek teljes szabályozását az egész országban, i° 5 Szentpétery i. m. 401 — 402. 106 Adalék a pesti tudomány egyetem... i. m. 90. io 6/ 'a OH 1860. 15. 300-301. i° 7 RGB 1849. 295. I-IIL; Récsi i. m. I. 53.
