Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)

TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.

1857-ben maga Thun is megtekintette a pesti orvoskari intézeteket, melyek még mind a II. József által adományozott, volt jezsuita zárdában voltak elhelyezve a Hatvani és Újvilág utca sarkán. Akkor 23 hallgatója volt a karnak, 1856/57-ben azonban 220. Markusovszky „rögtönzött tábori kórházhoz" hasonlította az intézetet, s egy újabb, Bécsben megjelent támadás ismertetése ürügyén, elriasztó képet festett az eluralkodott állapotokról. „A bonctani teremben — írta —• földszint a két utca sarkán, — katonai zene, bérkocsisok érdekes szóváltásai, kocsik és targoncák vásári robaja közepette — a tanuló mindennapi gyakorlat mellett sem képes jó akarata egész ereje megfeszítésével a fülét szegő zaj közt figyelmét annyira szigetelni, hogy szeme az előmutatott tárgyakat is kellőleg láthassa. Végig sétál a szerző a folyosókon, a termeken, számítgatja az ágyakat és ablakokat. Az ablakokat különösen, mert ezekről legjobban megítélhetni mit jelent itt a » terem «. Az elméleti és gyakorlati orvos-sebészi és szülészi tanulmányokon kívül tanyáznak még itt a természettudományok : az ásvány-, állat- és vegytan, s az egész épületnek tan-célokra szolgáló 36 helyisége van; azonkívül a konyha, házmester, szolgák, s végül a tanári segédek lakai, mint a legkisebbek. Ezen 36 terem közöl mindössze is 18-nak van két ablaka ; a többi egy ablakos, mint zárdai cellákhoz illett. A sebészi kórodai női osztályának egy ablaka van és hat ágya. De a szükség találékony, segít magán. A sebészek számára levő orvosi kóroda fölül nyílt deszka-falazat által két teremmé van átalakítva. Épen oly szellemdús a folyosók használata, melyeket csupán peripatheticus testgyakorlatokra fordítani kár volna. A szülészet tanára egy részét elzáratta, hogy ott a 80 bábát oktathassa, kik a 3 ágyú szülszobát túlságosan hevítenék; egy része gyűjtemény- és fehérnemű szekrényeknek van szentelve ; más részecskéjét, két ajtó közt az orvosi kóroda segéde vegykémleti és górcsői vizsgálatokra eszélyesen tudta elfoglalni. Megint egy másik 1 1/2 ölnyi és 3/4 ölnyi széles a műtő növendékek gyakorlatainak van szánva; hogy férhetnek meg ott ők ketten, ha a tanár is belépni talál — az talány ! — Négy tanterem lévén csak az elősorolt orvosi-, sebészi és természettudományok rendelkezésére, reggeli 6 órától délutáni egy óráig, egyik tanár nyomban követi a másikat, mi főfájás nélkül nem igen képzelhető. A sebészet tanára 2—3 négyszög ölnyi teremben 130 tanítvánnyal izzad; a szemészet tanárának épen nincs tanterme, s minthogy a folyosói életet nem kedveli, a betegek szobájában tanít, műt és rendel. Legtöbb tért foglalnak aránylag a bölcsészeti karhoz tartozó természettudományok, a háznak 1/3-át, s nem egy sóhajába kerülhetett már a kórodai tanároknak a valóban fényesen fölszerelt vegyészi műhely, midőn hol itt, hol ott, helyt kelle engedniök a szép szörnyetegnek. Borzalom fogta el a szülészet tanárát, midőn egy szép reggel gyönyörű analyticus kéményt látott koródáján keresztül emelkedni. . . . A kórbonctani múzeum készítményei legsötétebb és legnedvesebb menedékhelyen penészednek ; a szülészi kóroda az alatta tüzelő vegyészi műhely által nyáron át kissé túlságosan is fülik.'

m Végre 1858 áprilisában lépett előre a klinikák tarthatatlan ügye. A Múzeum körúton bérelt Kunewalder-féle házat, mely korábban az állatgyógyinté90 Markusovszky : Pesti orvosi... i. m. 52 — 55.