Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
A Kunewalder-féle ház zetet fogadta magába, ekkor megvásárolta az egyetem. A sebészeti és szülészeti kóroda oda átköltözhetett, a teljes központi kari adminisztrációval együtt. Ugyanakkor az élettani, az általános kór- és gyógyszertani tanszékek egy-egy szolgai állást kaptak. 91 Ezeket a javításokat örömmel fogadta a Kar. Ugyancsak Markusovszky adott hírt róluk az Orvosi Hetilap hasábjain. A sebészi kóroda 14 helyett 28 ágyat, a szülészeti 26 helyett 31 ágyat kapott, s néhány ággyal külön nőgyógyászati osztály is nyílt. A belgyógyászat 7, a szemészet 8 új ágyat kapott, s gyarapodott az előadási termek száma is. Az élettani intézet új felszerelést és kísérletekre évi 600 pfrt-ot kapott. 92 A költözés és az ezzel járó tataroZási költségek nem jelentéktelen összeget igényeltek. Albrecht főherceg, a helytartóság elnöke, 1858. március 1-én készített jelentésében 320 000 pft-ot kért erre a célra, csak az 1858-as évben! 92 / 3 Jelentősen javult az orvoskar helyzete, bár szükségmegoldásokról, toldás-foldásról volt csak szó. Ezzel azonban még mindig nem oldódott meg a kar központi épületének kérdése, ahol közkórházzal egyesítve lehetnének, egy helyen, a tanintézetek és a segédtudományok. 1859/60-ban Albrecht főherceg felszólítására Balassából, Czermákból és Semmelweisböl álló bizottság dolgozott ki erre nézve javaslatot, de ez sem realizálódott. 93 A bizottság munkájával egy időben Markusovszky foglalkozott a kérdéssel az 31 Rupp i. m. 77. 92 Markusovszky Lajos: Az orvos-tanuló ifjúsághoz. — Válogatott munkái. Összegyűjt, és sajtó alá rend. Marikovszky György. Bp. 1905. 49 — 53. 92 /' a OLD 4,81. 178—179. 93 Győry i. m. 512-513.
