Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
Az egész birodalomra szóló érvénnyel az 1853. november 8-i legfelsőbb rendelet szabályozta a gyógyszerészek helyzetét. Eszerint a bölcsészeti kar rendkívüli hallgatóiként szerepeltek, ott írattak be és első szigorlatukat is ott kellett letenniük. További tanulmányaikat pedig az orvosi kar keretén belül folytatták. Az 1854. július 5-i miniszteri rendelet szabályozta a gyógyszerész- és vegyészeti tudorság kívánalmait, s az 1859, május 29-i császári rendelet szabályozta a gyógyrészeti tanulmányokat. 68 Az 1851/52-i tanévben életbe léptetett reform a kórbonctant (Arányi) az orvosi szigorlatok tárgyai közé iktatta, a sebészeti tanfolyam idejét három évben állapította meg, megszüntette az elméleti sebészet tanszékét és helyette kórodai előkészítő sebészeti tanszéket (későbbi II. Sebészeti Klinika) hívott életre (Linzbauer)P Ez az oktatási reform, bármennyi időszerű intézkedést valósított is meg, a gyakorlati, klinikai oktatás elégtelenségét továbbra sem oldotta meg; a város nem engedélyezte a Rókus-kórházi gyakorlatot, s nem jött létre az országos közkórház sem 70 . A sebészi műtőintézet hosszan húzódó kérdése is csupán az évtized közepén rendeződött. Az 1830-as években, a bécsi mintájú „sebészi műtevő intézet" felállítása helyett a pesti egyetem 300 pfrt összeggel két műtőnövendéki ösztöndíjat kapott Bécsben. 1849 után Thun maga is többször felszólította a pesti egyetemet az önálló intézmény felállítására. Végül Balassa vezetésével, a gyakorlati sebészet tanszéke mellett, az 1854/55-ös tanévben hozták ezt létre, előbb kettő, majd négy ösztöndíjas hellyel. 71 A későbbiekben még annyi változás történt, hogy az 1857/58-as tanévtől kezdve a kórbonctan a sebészhallgatók számára is kötelezővé vált, az 1858/59-es tanévtől pedig, magántanár által képviselve, megjelent a „bőrbetegségek és bujasenyvrőli tan" és az „összehasonlító bonc- és ébrénytan". Az új szigorlati rend orvoskari tervezete, 1858 Az 1851/52-i reform 10. része szabályozta az új szigorlati rendet, s ezzel összefüggésben adatott ki az orvosi oklevelek nosztrifikálását szabályozó rendelet. A szigorlati rendet a korábbinál szigorúbban szabályozta. 72 Néhány évvel később újabb tervezet született megújítására, ami azonban — lényegi kérdéseiben — csak az 1875/76-i tanévtől lépett életbe. Az új szigorlati rend tervezetét 1858-ban készítette el az orvoskari tanártestület, s Markusovszky Lajos részletesen foglalkozott vele az Orvosi Hetilap hasábjain. 73 Bár az új szigorlati rend ekkor még nem 68 Kőnek i. m. 468.; Szentpétery i. m. 411 — 412.; Szentgyörgyi István : A magyar gyógyszerészképzés iránya a XIX. század második felében. Comm. Hist. Artis Med. 51-53 (1969), 183-196, 69 Rupp i. m. 66-67. 70 Zoltán i. m. 55, 71 Rupp i. m. 66,; Hőgyes i. m. 24.; Győry i. m. 518 — 519. 72 Részletes ismertetését 1. : Rupp i. m. 72. és Győry i. m. 504 — 507. 73 OH 1858. 5-7. sz.
