Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
A 47. paragrafus visszaállította a hároméves bölcsészképzést. Egy későbbi, 1853. augusztus 31-én kiadott minisztériumi rendelet azzal toldotta meg ezt a rendtartást, hogy a tanártestületnek havonkénti összejövetelt írt elő, amelyen a hallgatók tanulmányi előmenetelét kötelesek megvizsgálni/ 5 A fegyelmi rendtartás (amelynek lényegesebb részeit már feljebb idéztük) az adott politikai helyzetben, az 1850-es évek Habsburg-birodalmában, a politikai megfigyelésre és a kívánt keretek közti megfékezésre szolgálhatott •— ami nem változtat azon a tényen, hogy a kormányzati és politikai rendszer átalakulásával fennmaradhatott, sőt korszerű lehetett. Az egyetemi szervező rendelet mellett ez is a T/zun-korszak helyes, alapos és időszerű rendeletei közé tartozott. 1869-ben, a kiegyezés után, pusztán új paragrafusokkal bővítve, de különben változatlanul hagyták jóvá, sőt ugyanígy történt 1891-ben, és ez a rendelet volt érvényben — alapjait tekintve — végig a két világháború közti időszakban is. A patriarchális egyetemi viszonyok után ennek sikerült végre korszerű egyetemi rendet bevezetni. 66 Az orvos-sebészi tanulmányok új rendje, 1851J52 Az orvosi kar, állandó reformálások után, az 1851/52-i tanévben kapta meg új oktatási rendjét. Ez az orvoskar fennállása óta az ötödik reform volt, mely 1875-ig maradt érvényben. 67 Előbb még 1849/50-ben megszűnt az orvosi természetrajzi tanszék, és külön ásvány- és állattani tanszékek létesültek helyette, majd pedig a vegytannal együtt az összes természettudományi tanszék átkerült a bölcsészeti karhoz. Ugyanekkor elvált az állatgyógyintézet is a kartól. Az orvosi kar helyzetéről szóló jelentést az 1850. december 2-i, 6-i és 23-i kari üléseken készítette el a tanártestület. Tognio és Rupp aláírásával terjesztették fel, s Virozsil 1851. január 17-én küldte tovább. Már 28-án megérkezett a Vallásés Közoktatásügyi Minisztériumba, Thun azonban csak július 27-én készítette el a reformot bevezető okmányát. 67/a A gyógyszerészek, teljes egészében, 1851-ig tartoztak az orvosi karhoz. Ekkor Magyarországon is életbe léptették az 1833-as osztrák tanszabályzatot, mely szerint vegytant és természetrajzi tárgyakat is kell hallgatniuk. Ezek ekkor már a bölcsészeihez tartoztak, így sajátos lett a gyógyszerész-hallgatók helyzete is. Ez mind az egyetemi munkában, mind az adminisztrációban nehézségeket okozott. Virozsil az 1852/53-i tanévről készített jelentésében kiemelte, hogy nehézségek jelentkeznek a szigorlatok megtartásában, annál is inkább — s ez a beíratásokat is komplikálta —, mert a természettudományi tárgyak még mindig az orvosi karhoz tartoztak, és így többszörösen is bizonytalan volt az orvosi és bölcsészeti kar szétválasztása. 07 ' b 65 Szentpétery i. m. 400 — 401. 66 Szentpétery i. m. 405 — 407. 67 Zoltán Imre : Az orvosképzés fejlődése és az egyetemi reformok Magyarországon. Comm. Hist. Artis Med. 51-53 (1969). 51-60. 67 / a Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) D 4, 80. 179-208. 67 / b OL D 4, 80. 308.
