Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
Az 1849/50-es tanévben lépett életbe Ausztriában a külföldi oklevelek nosztrifikálását szabályozó rendelet. Az illetékes tanártestületé a döntés, hogy megítélje, vajon a nosztrifikálandó megfelel-e a belföldi követelményeknek. A továbbiakban ezt mondja a rendelet : „Minthogy az orvos-sebész tudori szigorlatok egyszersmind államvizsgálatok is, és az illető oklevél egyszersmind az orvosi gyakorlatra is jogosít, a külföldi oklevéllel jelentkező köteles ugyanazon feltételeknek alávetni magát, mik a belföldön felavatandók által teljesítendők, illyennek tehát fel kell magát avattatni és belföldi tudori oklevéllel elláttatni. .. Ha valamely külföldi tudor belföldi egyetemre tanárul hívatik meg, annak oklevele szintazon érvénnyel bír, mint a belföldi. 1 ' 61 1851-es rendeletek szabályozták a tanárok fizetését és a tanszékek helyettesítését. Az egyetemi világi karok tanárainak fizetését 1300, 1600 és 1900 forintban állapították meg, melynek egyes fokozatait tíz-tíz évi szolgálat után érhették el a nyilvános rendes tanárok. A rendkívüli tanárok és a tanítók fizetési besorolása is megegyezett ezzel, azonban nem léptek előre. Az előbbieket, ha kitüntették magukat, nem fizetéssel, hanem rendes tanárrá történő kinevezéssel honorálták. A részletekbe menő szabályozás 1851. május 1-ével lépett életbe. 62 A helyettesítésről intézkedő rendelet csak abban az esetben engedélyezte helyettes tanárok alkalmazását, ha a tanszék valóban megüresedett. Egyéb esetekben (betegség stb.) adjunktusnak, tanársegédnek vagy hasonló szakot tanító tanárnak kellett helyettesítenie. A díjazás a betöltő állásától és a betöltés módjától függően a helyettesített tanár fizetésének 10, 30, 50 vagy 60 százaléka lehetett. 63 Az egyetemi tanári fizetéseket az előadott órák és hallgatóik száma alapján kapott leckepénzek egészítették ki. Az új tanulmányi és fegyelmi rend, 1850 A Thun-rendszer megreformálta az egyetemi tanulmányi és fegyelmi rendet is. Az 1850. október 8-i rendelet mondta ki érvényességét a pesti egyetemre. 61 A rendelet, két külön részben, már korábban kiadatott a birodalom Lajtán túli területeire. Az Ausztriában 1849. október 13-án megjelent fegyelmi szabályzat a magyarországi rendelet 64—83. paragrafusait alkotta; a tanulmányi szabályzat pedig 1850. október 1-én jelent meg ott. A magyar rendelet 44. paragrafusa a tanulás szabadságát fogalmazta meg, mely szerint mindenki kötetlenül, szabadon vehette fel az egyes tárgyakat, előadásokat. Mindössze azt kötötte ki az új rendtartás, hogy teljesíteni kell az államvizsgák és doktori szigorlatok követelményeit. A tanszabadság bevezetése nagy körültekintést igényelt mind a tanári karok, mind a Minisztérium részéről. És hogy nem sikerült zökkenőmentesen bevezetni, arra vall Thun 185L július 5-i rendelete az összes egyetemhez, amelyben felhívta a figyelmet, hogy ,,... a tanszabadság jogát nem szabad a teljes észszerűtlenhez való jog gyanánt felfogni". 61 Rupp i. m. 61. 62 Rupp i. m. 63 — 64. 63 Rupp i. m. 64 — 65. 64 RGB 1850. 1837.
