Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
volt. i2;a Nevezetesen felelős mindazon törvények és rendeletek végrehajtásáért, mik a tanulmányi ügyet illetik; köteles tehát ezek végrehajtására felügyelni, az előforduló hiányokra figyelmeztetni — és szükség esetében a ministeriumhoz felterjeszteni. — Ha a tanártestület valamely határozatáért a felelősséget nem tartja magára vállalhatónak, azt az egyetemi tanács elé terjeszti. A folyó tárgyakat, valamint azokat, melyek meglevő rendeletek nyomán biztonsággal elvégezhetők, végrehajtja, s felölök a tanári testületnek a legközelebbi ülésen jelentést tesz." A következő, 19. § ismerteti az egyetemi tanács feladatait és jogkörét. ,,Az egyetemi tanács a legfelsőbb egyetemi hatóság. Hatáskörébe tartoznak az egyetem mindazon általános ügyei, mik a kormányzást, tanítást, fegyelmet illetik — valamint mind az, mi törvények, szabályok, szabadalmak, alapítványok nyomán oda van utasítva. Joga van felügyelni mindenre, mi az egyetemhez tartozik, hacsak az különös rendeletek nyomán valamely kar hatáskörébe nem soroztatott, — betekinteni a tanári testületek tanácskozásaiban, — egyes karok határozatait — a ministeriumra hivatkozás mellett — felfüggeszteni. Kezeli a fegyelmi rendet a tanári testület minden tagja felett, valamint, közelebb meghatározandó esetekben, a tanulók felett is. [Ez a következő évben kiadott tanulmányi és fegyelmi rendben szabályoztatott.] Ó a legközelebbi fölebbezési hely a dékánok s tanártestületek határozatai ellen, — eldönti az illetőségi vitákat különböző tanártestületek közt; — illetőségi viták ezek s önmaga közt, a ministerium elé terjesztendők. A tanári testületek általa érintkeznek a ministeriummal, s joga van azok közléseit saját véleménye adásával kísérni. Alája rendelvék az egyetemi tisztviselők." Az egyetemi tanács elnöke a rektor. Ő a felelős a tanács ügyviteléért, egyebekben pedig feladatköre az egész egyetemre vonatkoztatva ugyanaz, mi kari szinten a dékánoké. Az egyetemi tanács rendes és rendkívüli ülésekre ül össze. A rendelet érvényben hagyta az összes korábbi és e rendeletben nem érintett rendelkezést. Négyéves kipróbálási időszakot irányzott elő, hogy ennek elteltével az egyes egyetemek számára kiadja az állandó alapszabályokat (23. §). A négyéves kipróbálási időszak lényegesen hosszabbra húzódott. Az új szervezeti rendnek számos ellensége volt, s főként a kari igazgatók hivatalának visszaállítására történtek komoly kísérletek. A Thun személye elleni támadások egyik gócpontja is a felsőoktatási témakör volt. Rauscher bécsi hercegérsek, Thun leg42 / a A tanártestület mellett a „kar" intézményének létrehozását így indokolta meg a második Ratio Educationis: „De hogy ezentúl e tisztségek (ti. a Rector Magnificus, a Dékánok és a Seniorok tiszte) ne csupán a professzorokat terheljék — akik amúgy is el vannak halmozva írásbeli [adminisztratív] munkával —, ezért tudományos érdemekben gazdag más kiváló férfiakat is be lehet venni e célra a fakultások vezető testületeibe . . ." (Ratio Educationis . . . Buda, 1806. 149.) Ez a szervezeti mód teljességgel ellenkezett az egyetemi autonómia eszméjével, annak meghirdetésekor tehát szükségszerűen meg kellett szűnnie.
