Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 69-70. (Budapest, 1973)
TANULMÁNYOK - Buzinkay Géza: Felsőoktatási politika Magyarországon a neoabszolutizmus korában, 1849-1860.
A Ministerium des Cultus und Unterrichts Az osztrák Ministerium des Cultus und Unterrichts 3 létrejötte — mint a magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumé is — a forradalom vívmányai közé tartozott. Korábban az oktatási ügyeket az 1704-ben Mária Terézia által felállított udvari tanulmányi bizottság (Studienhofkomission) irányította, mint az udvari kancellária igazgatóságának (Directorium) osztálya (Department). Ekkor még nem is volt szó valóságos irányításról, csak felügyeletről, ugyanis állami rendes bevételeket nem fordítottak közoktatási célokra. A magyarországi és erdélyi tanulmányi ügyeket formálisan a Helytartótanács tanulmányi bizottsága intézte, ténylegesen azonban ugyancsak a Studienhofkomission, amelynek tanácsosait meg kellett hívni a helytartótanácsi tanulmányi bizottságba. Az osztrák Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, mint a Studienhofkomission jogutódjának felállításáról az 1848. március 23-i császári rendelet intézkedett, A minisztérium személyzetének jelesebb alakjai is a Studienhofkomission tanácsosaiból kerültek ki. Az új minisztérium, amelynek Franz Sommaruga került élére, először csupán a nyilvános oktatás egyes formáinak ügyeivel foglalkozott, a vallási ügyeket később, Thun hivatalba lépésével egyidejűleg (1849. augusztus 22.) kapta meg. 4 Az orvosképzés ügyének rendezése, a szervezeti rend kialakítása, a tanulmányi reform (akár a felsőoktatásügy részeként, akár önmagában nézzük ezeket), elvi alapjaiban és személyi adottságaiban évtizedekkel korábbra nyúlt vissza és az 1848/49-es években öltött először alakot. Sommaruga alig egy héttel a Minisztérium megalakulását követően összehívta 1848. április 5-ére a frissen létrehozott tudományos tanácsot. Ennek egyik tagja Ernst v. Feuchter sieh en, a bécsi egyetem orvos-sebészi karának igazgatóhelyettese volt. Már másnap, április 0-án megszületett az első reform, mely a közép- és felsőoktatási ügyeket ideiglenesen a tantestület kizárólagos vezetése alá helyezte, megszüntetve ezzel a kari igazgatók rendszerét is. A minisztériumi tanács „reformrészlegként" (Reformabteilung) működött. A minisztérium tagjainak kinevezéséről és ügykörükről 1848. június 24-én készült el a miniszteri ügyirat. Az orvos-sebészi ügyek referense — szintén az udvari tanulmányi bizottságból átvéve — Edler v. Well kormánytanácsos (Regierungsrat) lett. Sommarugát Feuchter sieben, mint helyettes államtitkár (Unterstaatssekretär) követte a Minisztérium élén (1848. július 18—1849. február 17.), akit ugyancsak 3 Korabeli magyar fordításban: Vallás és Nyilvános Közoktatásügyi Minisztérium. 4 RécsiEmil : Közigazgatási törvénytudomány kézikönyve. I —IV. köt. Pest, 1854 — 1855. I. 117 — 118.; Frankfurter, Salomon: Graf Leo Thun-Hohenstein, Franz Exner und Hermann Bonitz. Beiträge zur Geschichte der österreichischen Unterrichtsreform. Wien, 1893. 3.; Magyary Zoltán: A vallás- és közoktatásügyi igazgatás 1867 előtti történetének vázlata. Bp. 1922. (Klny. Néptanítók Lapja, 1922.) 3 — 11.; Musil, Josef : Zur Geschichte des österreichischen Unterrichtsministeriums 1848 — 1948. 100 Jahre Unterrichtsministerium 1848 — 1948. Wien, 1948. 7.; Hajdú János : Az osztrák Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szervezetének kialakulása a Bach-korszakban. Tanulmányok a magyar nevelés történetéből 1849-1944. Bp. 1957. 8-11. 10 Orvostörténeti Közlemények 69—70.
